Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 2. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

Dr. Pelle Bála: Gondolatok a tanárképző főiskolák hallgatói körében végzendő pártépítő munkához

sen és konkrétan arról, milyen szempontok alapján vettük fel az illető elvtársat tagjelöltnek, az intézetben töltött tagjelöltségi idő alatt hogyan dolgozott. Az új pártszervezet erre alapozva foglalkozzon tovább a tagjelölttel és a felvételhez ajánlóként felkérheti intézetünk kommunistáját is. A hallgatói párttagok azon elvek szerint végzik tovább munkájukat, amelyeket megköveteltünk a tagfelvételnél. A párttagok kötelességei és jogai szerint kell élniök és tevékenykedniük. Helyes, ha pártcsoportba tömörülnek a szervezeti élet hatékonyabbá tétele érdekében.. Igaz, hogy azoknak a hallgatói párttagoknak a száma, akik továbbra is az anyaintézetnél maradnak, a mi esetünkben igen kevés, kb. 0,6% (3—4 elvtárs). A hallgatói párttagságunk száma és összetétele évenként változik. Év elején még 3—4, év végén kb. 10—15 fő. A rendszeres, tevékeny pártcsoport-élet megteremtése tehát elég nehéz közöttük. Űgy látjuk azonban, hogy ilyen körülmények között is létre kell hozni a hallgatói pártcsoportot. Különösen indokolt ez ott, ahol nincs külön alapszervezetük. Jelen körülményeink között ezeknek a pártcsoportoknak legfontosabb feladatuk az lehetne, hogy körükben a pártoktatást megszerveznék, foglalkoznának a tagjelölt-utánpótlás kérdésével, ellenőriznék a tagjelöltek és tagok pártmegbízatásainak teljesítését, és megbeszélnének olyan kérdéseket, amelyekre a taggyűlésen nem kerül sor, viszont őket érdekli. Külön vizsgálatot követel még annak tisztázása, hogy hogyan lehetne minél tartalmasabbá tenni a hallgatói pártcsoportok szervezeti életét. * ** Befejezésül mondanivalónk lényegesebb pontjait az alábbi következtetésekben foglalhatjuk össze: a) A hallgatók párttaggá alakulásának folyamata minden tanárképző főiskola nevelőmunkájának szerves része. Ez nem egyegy kommunistának a feladata csupán, hanem az intézet minden oktatójának és szervezetének. Tanáraink céltudatos nevelőmunkájának hiányában lelassul a hallgatók kommunistává válásának menete és vele együtt a tanárképzés céljának megvalósítása sem válik teljessé. Az intézetek vezető szerveinek elsőrendű feladata e nevelőmunka ellenőrzése és segítése a tanszékeken. b) Igen lényeges az új hallgatók neveltségi szintjének tisztázása, ezek alapján a fejlődés következő útjainak megállapítása, újabb és újabb célok rendszeres kitűzése és következetes megvalósítása. Továbbá ezek során a különböző nevelői hatások és eljárások egységbe fogása egy-egy csoportra vagy egyénre vonatkozóan. Ezt egy-egy tanár irányításával oldhatjuk meg, aki egyben a csoport ifjúsági szervezetének is tanácsadó tanára. Ez 23