Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2008. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 35)

Zám Éva: Pályakezdő diplomások: munkaerő-piaci igények - képzési struktúra

96 Zám Éva Természetesen a megítélések ismét erősen szóródnak a vállalati méret és az ágazat szerint. E készségeknek különböző szintjeit érhetjük el pályánk során, de már felsőfokú végzettségű pályakezdőként rendelkeznünk kell bizonyos szinten ezekkel a készségekkel. Nem ugyanaz a szint várható el egy pályakezdőtől pl. a kommunikációs készségek vagy az elemző készség terén. Ez utóbbi ugyanis többek között nagymértékben fiigg a végzettség szintjétől, valamint a munkában eltöltött gyakorlati időtől, a munkahelyként szolgáló szervezet nagyságától, bonyolult kapcsolatrendszerétől, a betöltött munkakörtől stb. A fejlett gazdaságok gazdálkodó szervezetei elemzőnek általában „... olyan PhD-seket keresnek, akik igazi egyéniségek - azaz olyan embereket, akik értenek a matematikához, statisztikához ... de az üzleti nyelvet is beszélik" (Harward Business Manager, 2006. július-augusztus), vagyis átlátják a vállalkozás egészéi, ismerik a piac motivációit. Ez a szint nem a pályakezdőké és nem a pusztán alapképzettséggel rendelkezőké. De ismerniük kell az egyszerűbb elemzési módszereket és használatukban készséget kell szerezniük nekik is. Ugyanakkor például értelmesen, logikusan fogalmazni, helyesen írni pályakezdőként is szükséges. S itt egy további probléma, hogy a felsőoktatás mennyire igényli, követeli és fejleszti ezeket a készségeket. A munkavállalók megfelelő kommunikációs készségét a munkaerő szükséges készségeinek rangsorában mind a munkáltatók, s mind a munkavállalók előkelő helyre sorolják. Jelenleg mégis az a jellemző, hogy nem csupán idegen nyelven, de anyanyelvi területen is e készségeknek csupán alacsony szintjével rendelkezik a pályakezdőknek egy jelentős része. Ez összefügg a felsőoktatás tömegesedésével, a közoktatás nemzetközi megmérettetésben is drasztikusan romló eredményességével (gondoljunk csak például a szövegértést mérő tesztek eredményeire a magyar gyerekeknél), de társadalmi, szociális tényezőkkel is. Vagyis bizonyos készségek nem elsősorban a felsőoktatásban kellene, hogy kifejlődjenek (az életkori sajátosságokat figyelembe véve vannak, amelyek ott már alig fejleszthetők), s a magyar felsőoktatás ma még egyébként sem akar / tud átvenni közoktatási feladatokat. Felmérésünkben a pályakezdők gyakorlati ismereteiket és készségeiket elégtelennek, kommunikációs készségüket alacsony szintűnek és konfliktustűrő képességüket gyengének minősítették. Nincsenek hozzászokva a team munkához, érvelésük, érdekérvényesítő képességük gyenge, ők maguk is elismerik, hogy sok esetben nem elég pontosak, megbízhatóak a munkában. Idegen nyelvismeretük használhatósága bőven hagy kívánnivalót. Volt hallgatóink az alábbi kompetenciákat tartják a leginkább használhatónak.