Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2008. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 35)

Kádek István: A főiskolánkon folyó tudásátadás és képességfejlesztés illeszkedése a munkapiaci elvárásokhoz

A főiskolánkon folyó tudásátadás 73 mozzanatait nem tudtuk kikerülni, úgy véljük azonban, hogy a jelentősebb számú, azonos irányba „húzó" véleményalkotásnak is fontos magyarázó és tényfeltáró ereje lehet, annál is inkább, mivel ezek az ítéletalkotások objektív élethelyzeteken alapulnak. Vizsgálatunk fő kérdése az volt, hogy a főiskolai oktatás által kifejlesztett kompetenciák, képességelemek milyen mértékben hasznosulnak a munka világában. A vizsgálatban kettős megközelítést és több szempontot érvényesítettünk. Először „pozitív" megközelítést alkalmaztunk: amit az intézményi tanulmányok során indíttatásként kapott és önmaga számára kifejlesztett a hallgató, az mennyire bizonyult használhatónak, értelmesnek és fontosnak - az eddigi tapasztalatok alapján. A munkáltató és volt hallgatónk szükségesnek értékeli-e ezeket a képesség-elemeket? Ezután „negatív" oldalról közelítettünk: melyek azok az elvárt, szükséges képességelemek, amelyeket nem tudott kifejleszteni a hallgató (mert az intézmény nem inspirálta erre; illetve mert akkor eleve nem tűnt fontosnak / szükségesnek)? Melyek azok a képesség-elemek, amelyek eddig nem hasznosultak (és hosszabb távra előretekintve sem látható értelmük)? Kis kérdésekkel, sokszor közvetett következtetésekre módot adó tájékozódással közelítettünk, s az apró kockák mozaikjából igyekeztünk összerakni a válaszokat. Az elvégzett tanulmányok és a munkatevékenység Vizsgálatunkban először arra voltunk kíváncsiak: volt hallgatóink munkatevékenysége mennyiben felel meg annak a felkészítésnek, amit intézményünkben kaptak? Ehhez először azt tudakoltuk: jelenleg milyen jellegű tevékenységet végeznek volt hallgatóink? 14 tevékenységtípust adtunk meg válaszadóinknak, de a kérdést részben nyitottá tettük egy további, „egyéb, éspedig" kategória megjelölésével. Többféle tevékenység is megjelölhető volt egyidejűleg, így a 330 fő válaszadó 569 tevékenységet jelölt meg. A válaszok teljesen az előzetesen várt „profil" szerint alakultak: az oktatás volt a legtöbbször említett tevékenységforma (a válaszadók 43%-a, 330 fő közül 142 jelölte meg ezt a tevékenységet az általa végzett munkafeladatok között). Gyakran előfordul (a válaszolók 28%-ánál) a közelebbről meg nem határozott adminisztratív tevékenység, és - a válaszolók gazdasági végzettségét és ilyen irányú pályaorientációját jelezve - a „kapcsolat az üzleti partnerekkel", illetve a „pénzügyiszámviteli tevékenység" megjelölés (az előbbi 19%-nál, az utóbbi a válaszolók 17%-ánál). Az „egyéb" kategóriában adott 53 válasz is illeszkedik a korábbiak-