Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2008. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 35)

Tánczos Tamás: Az egri kistérségben végzett diplomás pályakezdők elhelyezkedési esélyeinek vizsgálata

Az egri kistérségben végzett diplomás ... 67]_ választ adtak. Ebben az esetben, az intézményünkben szerzett diploma minősítése és az első munkahely megszerzése között eltelt időtartam között ugyan gyenge, de legalább már mérhető" korreláció tapasztalható. Másoddiploma minősítése és az említett változó között azonban nem mérhető

1

2 a kapcsolat. Az elhelyezkedés térbeli alakulása Az elhelyezkedést területi dimenzióban vizsgálva a 4. táblázat adatai alapján megállapítható hogy a válaszadók 45,35%-a az észak-magyarországi, 51,45% az ország más régióiban, 3,2%-a pedig külföldön helyezkedett el a diplomaszerzés után. Mindezek mellett a válaszokból kideríthető az a sajnálatos tény is, hogy azoknak a válaszadóknak, akik a főiskola megkezdése előtt az észak-magyarországi régióban éltek (184 fő), 25,54%-a (47 fő) hagyta el a régiót a diploma megszerzése után, míg a régió frissdiplomásai ugyanebben a viszonyításban csak 10,33%-kal (19 fő) lettek többen. A csökkenés tehát 15,21%. Ha feltételezzük, hogy a régióból külföldön munkát vállalók mindegyike (6 fő) visszatér a régióba, ez a szám (11,96%) akkor is igen magas. A munkavégzés helyének megválasztásában a válaszadók egészét nézve az állandó lakhely (1) és a családi-rokoni kötődés (2) játssza a döntő szerepet. Ez nyilván visszavezethető anyagi okokra is, de az adatok jól mutatják a magyar társadalomra jellemző családi kötődést, a változástól, változatástól való tartózkodást, és a mobilitás ezzel együtt járó hiányát. Ez okozhatja - nyilván más tényezők mellett-azt is, hogy meglepően nehezen lehet intézményünkben olyan vállalkozó kedvű főiskolai hallgatókat találni, akik szívesen folytatnának külföldi tanulmányokat. Azon válaszadók esetében, akik az észak-magyarországi régióban helyezkedtek el, a jó állás illetve kereseti lehetőséget (4) senki sem jelölte meg. Ez jól összecseng azzal a sajnálatos ténnyel, hogy az említett régió a 100 lakosra jutó regisztrált vállalkozások számában az utolsó, míg az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresetét tekintve a 4. helyen áll

1' Magyarország hét régiójának rangsorában. Érdekes megfigyelni, hogy a vizsgált régió mellett hozott döntésben az érzelmi-hangulati kötődés (5) jelentős szerepet játszott. A válaszok alapján összességében azt mondhatjuk, hogy az észak-magyarországi régió választásában főként személyes emberi tényezők dominálnak. 1

1 r = 0,329; sign.: 0,01 1

2 r = 0,126; sign.: 0,286 1

3 KSH: 2004