Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2008. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 35)

Tóthné Igó Zsuzsanna: Diplomások a turizmus területén

Diplomások a turizmus területén 133 Az elmúlt évtizedben örvendetesen bővült azon felsőfokú oktatási intézmények száma, melyekben tudatosan és szervezetten felvállalták, hogy a felsőfokú szakemberképzés felelősségteljes feladatát végezve segítik az ágazat emberi erőforrás igényeinek a kielégítését. A képzés a kilencvenes évekig főváros centrikus volt, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, valamint a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolán folyt ilyen jellegű képzés. Majd az 1980-as évek szállodaépítési "boom"-ját követően a kilencvenes években nagyarányú és javarészt a fővároson kívüli városokban a turizmust tudatosan felvállaló felsőoktatási képzések indultak, többnyire működő állami egyetemek és főiskolák új, szakirányú karjainak létrehozásával. Ilyenek voltak például a korábbi Külkereskedelmi Főiskola (Budapest), a Janus Pannonius Tudományegyetem (Pécs), a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a Gazdasági- és Kereskedelmi Főiskola (Szolnok), a Veszprémi Egyetem (Pannon Egyetem). A következő években azonban a képzés az integráció következtében a Corvinus Egyetemre, valamint a BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karára, ezen intézmények magyar és idegen nyelvű oktatására koncentrálódott (bár az intézmények egy része kihelyezett formában is folytat felsőfokú szakemberképzést). Az állami alapítású felsőoktatási intézmények mellett a jogszabályváltozások, a szakmai kereslet és a piaci kihívások együttes figyelembevételével nem állami alapítású felsőoktatási intézmények is megkezdték a tárgy oktatását, mint például a Kodolányi János Főiskola (Székesfehérváron), a Modern Tudományok Főiskolája (Tatabányán és Budapesten), valamint a Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája (Budapesten). A Gazdasági Társaságokról szóló törvény életbelépését követően, a privatizálás széles körű elterjedésével a szakma vállalatainak a száma is ugrásszerűen megnőtt. A jelentős hálózatokkal rendelkező állami, illetve tanácsi vállalatok megszűntek ugyan, de egykori hálózatuk részben (például: a szálláshely-iparban, vagy néhány utazási iroda esetében) befektetők tulajdonába került, részben (a vendéglátásban) kis egységekre bomlott. 2006. december 31-én a regisztrált vállalkozások száma országosan 670.203, ebből Észak-Magyarországon ugyanebben az időszakban 35.688. (B-A-Z megye 21.169, Heves megye 9.346, Nógrád 5.184). A vendéglátóhelyek száma a régióban 6.605.(KSH, stADAT, 2007) Napjainkban a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban összesen 3.432 vállalat működik, ebből 417 korlátolt felelősségű társaság, 5 részvény-