Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2007. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 34)

Szép Beáta: A gazdasági-jogi szakfordítás problematikája

A gazdasági-jogi szakfordítás problematikája 327 4. Terminusválasztás a gazdasági jogi szövegek fordítása során Mint már említettük, a jogi szakszövegek fordításakor a jogászi végzettséggel nem rendelkező és a jogot végzett fordítók egyaránt szembesülnek reáliákkal és fordíthatatlan elemekkel. Ilyen esetekben - amennyiben a szöveg jellege ezt lehetővé teszi - a fordítás elő-, illetve utószavában, esetenként láb- vagy végjegyzet formájában igyekeznek indokolni választásukat. Erre nézünk példát az alábbiakban. 4.1. Egy olasz gazdasági jogi szöveg magyar f ordítása Metzinger Péter gyakorló ügyvédként és kiváló olasztudás birtokában készítette el a világhírű Frencesco Galgano jogászprofesszor könyvének fordítását Globalizáció a jog tükrében - A gazdaság jogi elemzése címmel (Galgano [2006]). A könyv végén önálló fejezetként (Galgano [2006] 201-202. o.) találjuk a fordító megjegyzéseit, amelyeknek idevágó részeit hivatkozással idézzük. Jelen esetben a fordító, mint írja, „arra törekedett, hogy Galgano professzor művét [...] a magyar érdeklődő úgy olvashassa, hogy a szövegen ne érződjék - miként tudományos fordítások esetében sajnos nem ritkán megesik -, hogy az fordítás eredménye" (Galgano [2006] 201. o.). Ez alapvető elvárás a legtöbb fordítás esetében, ennek megvalósítása azonban a fentebb említett jelenségek (mint például a fordíthatóság kérdése) okán ez esetben is problémákat okozott. A fordító munkája kezdetén fő célként a szó szerinti fordítást fogalmazta meg, e célt azonban idővel helyenként megelőzte az eredetileg csupán kisegítő szabályként alkalmazott - értelemszerű fordítás, amely által a magyar szöveg olvashatóbbá, értelmezhetőbbé vált (Galgano [2006] 201. o.). A fordító helyenként magyar utalásokkal egészítette ki az eredeti szöveget - a szerző jóváhagyásával -, adott helyen szerepelteti például a taglalt jogintézményekre vonatkozó magyar bírósági döntéseket is. A kifejezetten a terminológiát érintő problémák között a fordító említi az eredeti olasz szövegben előforduló idegen szavakat, melyeket magyarra aszerint ültetett át, „hogy az adott szó itthon mennyire elfogadott, illetőleg mennyire helyettesíthető" (Galgano [2006] 202. o.). így például a holding kifejezést a magyar szövegben változatlanul hagyta, mivel ez a célnyelvi olvasók körében elfogadott. Ugyanígy járt el a hardship kifejezés esetében is, azonban más okból kifolyólag: a megfelelően elfogadott magyar műszó hiánya következtében. A gross disparity kifejezés viszont a magyar szövegben 'feltűnő aránytalanság'-ként fordítva szerepel. További esetekben a fordító az adott előfordulás alkalmával szükség esetén lábjegyzetben magyarázza a le nem fordított terminust, például a patronage nyilatkozat kifejezést (Galgano [2006] 148. o.). 4.2. Egy angol jogi szöveg magyar fordítása Szabó Miklós már említett Jog és nyelv című könyvében szerepel Wesley Newcomb Hohfield Fundamental Legal Coceptions as Applied in Judicial Reasoning [1964] című könyve első részének fordítása Alapvető jogi fogalmak a bírói érvelésben címmel (Szabó [2000] 60-96. o.). Itt a fordító a szöveg legelején egy hosszú lábjegyzetben magyarázza a terminológiára vonatkozó megoldásait.