Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2007. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 34)

Feketéné Csáfor Hajnalka: A magyar vállalatok társadalmi felelősségvállalásának sajátosságai

A magyar vállalatok társadalmi felelősségvállalásának sajátosságai 171 fogyasztók és az üzleti partnerek nem képesek arra, hogy nyomást gyakoroljanak a gyártókra annak érdekében, hogy tevékenységüknek a társadalomra és a környezetre irányuló negatív hatásit csökkentsék, addig nem várhatjuk el tőlük, hogy önkorlátozó tevékenységükkel saját maguk legyenek azok, akik az önkorlátozó fogyasztói attitűd erősítésében élen járnak. Még annak a felismerése sem elég, hogy hosszú távú céljaikat ez szolgálná leginkább, hiszen ez rövid és középtávú terveik megvalósításának ellentmondana. Még a nyugat-európai országok CSR-ben élenjáró vállalatainak jó példája se elég ösztönző akkor, ha a másikoldalon nincs meg a felelős tevékenységet kikényszerítő fogyasztói nyomás. Magyarországon azonban a fogyasztói döntések meghozatalában jelenleg még nagyon elenyésző annak szerepe, hogy az adott gyártó vagy forgalmazó mennyire felelősen működik. Megállapítható az, hogy a magyar fogyasztók többsége az etikus vállalati magatartást nem értékeli, vagy legalábbis vásárlásainál nem veszi figyelembe. Másrészről a másik - társadalmat érintő - probléma az, hogy az önkéntes tevékenységekről a polgárok túlnyomó többségének „rossz emlékei" vannak a szocializmus idejéből (Radácsi [2006]). Jellemző vonása a magyar társadalomnak az is, hogy igen alacsony az elkötelezettség a polgárok körében a globális szociális és környezeti problémák iránt. Ahogy azt már említettem, hazánkban is érezhető a felelős vállalati működés iránti igény, azonban a magyarokra jellemző, hogy szóban nyitottabbak a társadalom és a környezet problémáira, mint ahogy az cselekedeteikben is megmutatkozna. Általában csak azokkal a problémákkal foglalkoznak, amelyek közvetlenül saját lakóhelyük közösségét vagy természeti környezetét érintik. 2. 3. Jogi szabályozás Magyarország 2004-től tagja az Európai Uniónak. A csatlakozás következtében számos területen változott meg a jogi szabályozás, miután a Parlament megtette a szükséges jogharmonizációs lépéseket. Ennek következtében a CSR gondolatkör egyes elemei már egyes törvényekben és határozatokban is fellelhetők. A 20035 l/EK direktíva (European Commission [2003]) beépítése a 2005. január l-jén életbe lépett új Számviteli Törvénybe lehetővé tette a vállalatok számára, hogy fenntarthatósági, körynezeti vagy CSR jelentéseket tegyenek közzé. Ez azonban - a közvélekedéssel ellentétben - nem jelent számukra kötelezettséget, csak csupán lehetőséget, amellyel vagy élnek, vagy pedig nem. Mindazonáltal a törvénynek ösztönző hatása van a vállalatok jelentéskészítési hajlandóságára. Az uniós direktívák átvételén túl természetesen vannak magyar kezdeményezések is, amelyek a társadalmi felelősségvállalás jogi szabályozásba való beépítését célozzák. Számos - főként a korrupció megelőzésére irányuló - cikkellyel egészítették ki a Közbeszerzési törvényt is. Továbbá az Európai Unió ajánlásai és az Európai Közösségek Bizottságának javaslatai érvényesek a magyarjogrendszert illetően is. Mindent összevetve a nagy kérdés az, hogy hogyan vezethető be hazánkban egy olyan filozófia - a CSR filozófiája - amely teljesen eltérő piaci viszonyok között alakult ki és működik, miközben a magyarországi viszonyok számos lényeges terű-