Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2007. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 34)

Füle Miklós: A LEADER Programok szerepe a kisregionális fenntarthatóságban

A LEADER programok szerepe a kisrégiónál is fenntarthatóságban 165 A másik program gerjesztő motiváció a települések kedvezőtlen demográfiai helyzete. Elöregedő lakosság, lassú, de tartós elvándorlás készteti a falvakat arra, hogy közösen keressék a térség népesség megtartó képességének növekedési esélyeit. Ha a népesség stabilizálásában kulcsszerepet játszó gazdasági aktivitást nézzük, elsősorban mezőgazdasági dominanciáról beszélhetünk. Ipari területen a kistérséget a KKV-k jellemzik, összesen tíz cég működik 50 főnél nagyobb létszámmal, de 250 fő felett egy sincs. A mezőgazdaságban a korábbi Tsz-ek utódvállalatai a legnagyobb foglalkoztatók, a térség vállalkozói nagyrészt mezőgazdasági termelők, vagy ezzel a termékkörrel kereskedők. Ha a foglalkoztatási adatokat nézzük, a hivatalos statisztikához képest jóval szélesebb körnek nyújt megélhetést az agrárszektor, egyrészt a fekete foglalkoztatás, másrészt a más jövedelem mellett végzett kiegészítő tevékenység nagy aránya miatt. A foglalkoztatásra a relatív kevés, alacsony képzettséget igénylő munkahely jellemző. A munkanélküliség az utóbbi években csökkent, de ez nem a helyi lehetőségek növekedése miatt történt, hanem mert az elérhető nagyvárosokba (Budapest, Szolnok, Kecskemét) ingáznak sokan. Röviden és nem teljeskörűen ez az állapot, amiből kiindulva valósítják meg a helyi LEADER program elindítói a fenntarthatósági kritériumokat is magában foglaló projektjüket. Világosan megfogalmazták, milyen változások beindítását várják a két éves programtól. Ezek között szerepel az ún. „kulturális gazdaság" alapjainak megteremtése. Ez a folyamat a gazdálkodás (elsősorban biogazdálkodás) és a gazdálkodás körülményeit, eredményességét az érdeklődők számára szervezetten bemutató szolgáltatás összekapcsolását jelenti. Példa már működik, Törtei mellett Nagy István biogazdálkodó EU támogatással tanösvényt létesített, amelyet a környék iskoláinak osztályai szervezett keretek között látogatnak, biológiai ismereteik növelése és az újfajta gazdálkodási mód megismerése céljából. A gerjesztett változások között szerepel továbbá - tekintettel a térség lakosságának viszonylag konzervatív gazdálkodási szemléletére - az innovatív gondolkozás erősítése, továbbá az oktatási intézmények - amelyek egyik feladata éppen az innovatív szemlélet generálása - K+F kapacitásának és képességének növelése. Két terület kapott prioritást a változások irányát tekintve. Az egyik a humán erőforrás fejlesztés, a másik - a hagyományos mezőgazdasági értékrend megléte miatt - az ún. minta farmok létrehozása. A humán erőforrás fejlesztéséhez adott indoklást érdemes szó szerint idézni a pályázati anyag 30. oldaláról, igen tanulságos érveléssel találkozunk. „ ...bárminemű változás elképzelhetetlen a jelenlegi munkaerő minőségével. Korszerűtlen, nem verseny-kompatibilis az emberek szakképzettsége. Oktató intézményeink továbbra is nagy mennyiségben „ termelnek" a gazdaság számára használhatatlan jiatal munkaerőt. Másik oldalról, a már meglévő „felnőtt" munkaerő nagy részének szakképesítése „leamortizálódott", az innovatív gazdaság számára használhatatlan, devalválódott. Felnőttképzésünk intézményes rendszere nem alakult ki, és a képző központok is a gazdasági szükségletek ismerete nélküli un. I art pour lart oktatást folytatnak. " A kritizált hiányosságok javítása érdekében akkreditációval rendelkező központot kívánnak létrehozni a térségben, amelynek feladata a kifejezetten helyi igényeket kiszolgáló felnőttképzés lebonyolítása. Óvodás korú gyermekek számára lakóhelyi,