Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2007. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 34)

Máté Domicián: „Tudás-alapú" munkapiaci sajátosságok az Észak-Magyarországi Régióban

90 Máté Domic ián A LiS természetesen több pusztán „elcsépelt" jelszavaknál; szinte minden gazdasági területen tartalmaz széles körben megvitatott, részletes szakmai irányelveket, és számszerű célkitűzéseket, illetve konkrét terveket [2. táblázat]. A célok valóra váltásához szükséges intézményi reformok bevezetésére, igen gyakran határidőkkel, és pontos időzítéssel is számolnak. Az Európai Unió a LiS irányelveit nem bontja le konkrétan az egyes tagországokra, ugyanakkor elvárja, hogy a lisszaboni célok teljesítéséből mindegyik tagállam „lehetőségeihez mérten" vegye ki a részét. A foglalkoztatás növelésének érdekében (2010-ig) a következő célkitűzéseket fogalmazták meg [Gács 2005]: - „...biztosítani kell az évi átlagosan 3%-os gazdasági növekedést, amely közel 20 millió új munkahely létesítését teszi lehetővé." 2. sz. táblázat: A Lisszaboni Stratégia főbb számszerű célkitűzései az EU-15 tagállamaiban 2000 2003 2005 2010 ténv tény terv terv Versenyképesség GDP/fő. USA - 100 70 71* 101 K+K K+F kiad.. GDP %-ában 1.95 1.99** 3,00 Foglalkoztatás Fog!, ráta, % 63,4 64.4 67,0 70,0 Női fogl. ráta, % 54.1 56.0 57,0 60,0 Idősebbek fogl. rátája. % 37,8 41.7 50,0 Munkanélküliség, % 7,8 8.1 4,0 Forrás: Eurostat Structural Indicators, [EC 2005/a], [Horváth Lajosné, 2005] 2. Munkaerő-piaci helyzetkép A hazai és regionális munkaerő-piaci helyzetkép [3. táblázat] sem túl „rózsás" jövőképet vetít elénk: többek között a foglakoztatási aktivitás a javuló tendenciák ellenére az uniós tagországok között továbbra is az egyik legalacsonyabb (jócskán elmarad az EU-15 és 25 országok átlagától) mutatónk. Az országosan, valamint regionálisan is kiemelkedően magas munkanélküliségi rátával és növekedési ütemével, (amely számos megváltozott demográfiai, és gazdasági körülménnyel magyarázható [Selmeczy, 2005/a],) szintén nem dicsekedhetünk: - csökkent az élveszülések száma, de a várható élettartam mutatója emelkedett, - a továbbtanulók „parkoltatása" miatt kitolódott a munkába állás időpontja, - a munkanélküliség rendszerváltás utáni kényszerű megjelenése, a tömeges elő- és rokkantnyugdíjazások,