Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2007. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 34)

Szlávik János: Versenyképesség - fenntartható régió

8 Szlávik János 1. A regionális versenyképesség értelmezései A nemzetközi statisztikák rendszeresen ismertetik az egyes országok, régiók fejlettségi szintjére vonatkozó adatokat, és kiemelik, hogy a fejlettségi szint és a versenyképesség között szoros összefüggés van. A versenyképesség javulása hozzájárul a GDP növekedéséhez és segíti a gazdasági felzárkózást. A vásárlóerő paritáson számított egy főre jutó GDP az az elfogadott mérőszám, amely alapján történnek a nemzetközi összehasonlítások. „A versenyképesség (competitiveness) ... lényegében a piaci versenyre való hajlamot, készséget jelenti, a piaci versenyben való pozíciószerzés és tartós helytállás képességeit, amit elsősorban az üzleti sikeresség, a piaci részesedés és a jövedelmezőségjelez" (Lengyel I.-Deák Sz. [2001.] 8. o.). Török Ádám megfogalmazásában: „a versenyképesség fogalma mikro szinten a piaci versenyben való pozíciószerzés, illetve helytállás képességét jelenti az egyes vállalatok, egymás versenytársai között, valamint makrogazdasági szempontból az egyes nemzetgazdaságok között" (Török Á. [2001.] 10. o.). A versenyképesség regionális szintjének felértékelődése az utóbbi időszak következménye és követelménye. Az Európai Unió subsidiaritási elve és finanszírozási gyakorlata az alábbi világgazdasági folyamatot követi. Lengyel Imre Porter munkásságára támaszkodva így ír erről: „A globális versenyben dúló erőteljes rivalizálásban felértékelődtek a lokális előnyök: az innovációk kifejlesztése, az alacsonyabb tranzakció költségek, a speciális versenyelőnyöket nyújtó intézmények (oktató, képző, minősítő, stb.) a helyi tudásbázis stb. Úgy is lehet fogalmazni, hogy a globális verseny nem más, mint a globális vállalatoknak helyet adó régiók és városok versenye. Azaz a nemzetközi verseny helyébe globális verseny lépett, a korábbi nemzetgazdasági szint veszített fontosságából, kompetenciái egyrészt „felcsúsztak" a globális, másrészt „lecsúsztak" a regionális szintre" (Lengyel l.-Deák Sz. [2001.] 4. o.). 2. A gazdasági növekedés és mérése A versenyképességi elemzések egyre inkább kiegészülnek fenntarthatósági értékeléssel. Továbbra is alapvetően meghatározottak, azonban a szűken a gazdasági teljesítményt tükröző, a GDP alapján végzett gazdasági növekedés, illetve versenyképességi elemzések. Feltehetjük a kérdést, miért okoz gondot, ha fontos célként a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtéséről beszélünk és ugyanakkor a GDP mutató alapján számolunk és állítunk össze fejlettségi rangsorokat? A továbbiakban a kérdésre adandó válaszok közül fogalmazok meg néhány, általam fontosnak tartott okot. „A 2001. évi kémiai Nobel-díjat megosztva két amerikai és egy japán kutató kapta a királis szintézisek területén végzett munkájukért. A királis szó a görög kheir szóból származik, melynek jelentése: kéz. A bal kezünk és a jobb kezünk úgy viszonylik egymáshoz, mint kép a tükörképhez. Az élőlényeket felépítő molekulák túlnyomórészt ilyen szimmetriatulajdonságokkal rendelkeznek, azaz királisak... Ez a kép és tükörképe teljesen azonos energiával rendelkezik, minden tulajdonságában megegyezik, egyetlen egy kivételével, az egyik a poláros fény síkját jobbra, a másik