Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2007. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 34)

Szép Beáta: A gazdasági-jogi szakfordítás problematikája

328 Bereczné Szép Beáta Ezek szerint az angol-amerikai jog fordíthatatlan reáliájának tekinthetjük a fordító által említett trust, equity és common law kifejezéseket, ezeket a fordító változatlan formában hagyva szerepelteti a magyar szövegben. A fordítható reáliák közé sorolhatjuk a fordító által „közismertebb jogintézményekéként említett (Szabó [2000] 60. o.), legal right ('törvényes jog'), legal obligation ('törvényes/törvényi kötelezettség '), prerogative ('előjog') vagy tort ('szerződésen kívüli, magánjogi vétkes cselekménnyel okozott kár, illetve az abból fakadó kártérítési felelősség') kifejezéseket, amelyek esetében a fordító a magyar megfelelőt vagy a körülírásos formát alkalmazta. Bizonyos esetekben viszont az angol kifejezések szótári megfelelőit igazította a magyar jogi nyelv sajátosságaihoz, így például az obligation és a duty ('kötelezettség, kötelesség, kötelem '), illetőleg ability (jogképesség') kifejezések esetében is. 4.3. Gazdasági jogi szövegek terminológiai problémái magyar-német nyelvpár esetében E tanulmány szerzője saját fordítói munkája során találkozott első ízben a gazdasági jogi szakszövegek fordításának terminológiai nehézségeivel, amikor - egy, a magyar kényszervállalkozásokat tárgyaló jogi tanulmány szerzőjének felkérésére - a témával foglalkozó német nyelvű jogi szövegeket (többek között a Sozialgesetzbuch idevágó paragrafusait, valamint publikációkat) fordított magyarra, majd az elkészült magyar nyelvű tanulmány absztraktját ültette át német nyelvre. A fordító munkája során egy olyan gazdasági jogi jelenséggel találkozott, ami mind a német, mind a magyar jogi struktúrában jelen van, viszont eltérő formá(k)ban és elnevezésekkel. A fordítói munkát megelőző kutatómunka során vált világossá, hogy már maga a kényszervállalkozás kifejezés németre fordítása terén is eltérőek az álláspontok. (A kényszervállalkozás magyar és a német jelenségét taglalja Román [2006].) Bizonyos esetekben - magyar szerzők német nyelvű munkáiban - a 'Zwangsunternehmen' kifejezéssel találkozhatunk, ami gyűjtőfogalomként teljesen megfelelne a kényszervállalkozás különböző német jelenségeinek egységes elnevezésére - abban az esetben, ha a német jogi nyelv használná ezt. A német jog általánosan elfogadott terminusa azonban a Scheinselbstandigkeit, ami magyarul 'látszat-/látszólagos önállóság'-ol jelent. Jól érzékelhető, hogy míg a magyar elnevezés az ilyen típusú munkavállalás okát (kényszerűség), a német megfelelő a jellegét (látszólagosság) hangsúlyozza. A fordításban tehát elengedhetetlen a magyar vagy a német célnyelvi szövegben a megfelelő helyen magyarázni a terminushasználatot. Újabb problémát vet fel a német Ich-AG kifejezés, amelyet az említett fordítói munka során jelen tanulmány szerzője nem fordítható reáliaként a célnyelvi (magyar) szövegben változatlanul hagyott. Román Róbert tanulmányában a kényszervállalkozás ezen formáját tárgyalva kifejti, hogy ebben az természetesen nincsen szó az AG-nek a magyar jogi nyelvben megfelelő Rt-ről, sokkal inkább egyfajta egyéni (a Familien-AG esetében családi) vállalkozási formáról, amely a munkanélküli állapot megszüntetését elősegítő lehetőség, melyhez konkrét támogatási forma társul (Román [2006] 423., 425. o.).