Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2007. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 34)
Szép Beáta: A gazdasági-jogi szakfordítás problematikája
A gazdasági-jogi szakfordítás problematikája 321 lépnénk, szükséges még egy, a jelen konferencia címében megtalálható másik kulcsfogalom tisztázása: ez pedig a regionális versenyképesség. 1.2. Regionális versenyképesség Magyarország Európai Uniós csatlakozása következtében egyre gyakrabban találkozunk a regionalitás kifejezéssel, hiszen az EU regionális szintben (NUTS2) gondolkozva alakította ki például a támogatási politikáját (például a R.OPtámogatások rendszere), amely tényező - gondolva itt most már a versenyképesség fogalmára is - hazánk számára nem elhanyagolható, sőt talán nem túlzás akár döntő fontosságúnak is nevezni. 1 A „regionális versenyképesség" fogalmán leegyszerűsítve pedig a következőt érthetjük: „a régiók képessége relatíve magas jövedelem és relatíve magas foglalkoztatottsági szint tartós létrehozására, miközben a nemzetközi (globális) versenynek ki vannak téve" (Lengyel [2000] 44. o.). Láthatjuk tehát, hogy a versenyképesség fogalmának szemléltetése során kiemelt üzleti sikeresség itt a nemzetközi (globális) verseny színterére helyeződik. A korábban említett információt és kommunikációt így egy, a témánk szempontjából releváns tényezővel kell kiegészítenünk: ez pedig a nemzetköziség. A nemzetközi verseny, a nemzetközi kapcsolatok fogalma minden esetben maga után vonja a magyar vállalatok, illetőleg régiók számára a nyelvi adottságokból eredő problematikát, nevezetesen a megfelelő szintű idegen nyelv tudását, az idegen nyelven történő kommunikáció szükségességét. Ahhoz, hogy akár egy vállalat, akár egy régió hoszszú távon sikeresnek legyen mondható a nemzetközi versenyben, elengedhetetlen feltétele egyrészt a megfelelő információkhoz (például a piaci szereplőkről, a piac változásairól, a támogatásokról, fejlesztési lehetőségekről) való hozzáférés, másrészt a partnerekkel, ügyfelekkel való kommunikáció, mely két tényező jelen esetben valószínűsíthetően nem magyar nyelven, hanem valamely idegen (ez az Európai Uniót tekintve elsősorban angol, német, francia 2) nyelven realizálódik. 1.3. Nyelvközi kommunikáció A kommunikáció az a tevékenység, melynek során az adó (esetünkben egy szerző) egy adott üzenetet (esetünkben információt) közvetít bizonyos csatornán keresztül a vevő (esetünkben az olvasó) felé. Ez az üzenet valamilyen jel (esetünkben nyelvi jel) formájában realizálódik. Ez az információátadás-átvétel természetesen történhet egy nyelven belül is, a kommunikációnak ezen formájával azonban itt nem kívánunk foglalkozni, hiszen jelen esetben magyarországi vállalatok és régiók nemzetközi versenyképességéről szólva a magyar és egy idegen nyelv közötti kommuni1 Az EU területén használatos NUTS statisztikai rendszer - mint ahogy maga a támogatási politika is - természetszerűleg ennél lényegesen összetettebb, ennek elemzése azonban nem a jelen tanulmány feladata, itt csupán a téma szempontjából releváns jellemzőket szemléltetjük. Az EU-ban jelenleg 20, 2007. január l-jétől pedig 23 hivatalos nyelv létezik, ezek mindegyike egyenrangúnak tekintendő. A fenti sorrend tehát jelképes, alapját az adja, hogy az adott nyelvet hányan beszélik az EU területén anyanyelvként és idegen nyelvként.
