Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2007. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 34)

Kádek István: Régiófejlesztés - vállalkozói szemlélet - vállalkozás-oktatás

274 Kádek István Előítéletek és vállalkozási attitűd Közismert tény, hogy az Észak-magyarországi régió a vállalkozói aktivitást tekintve a legrosszabb pozíciót foglalja el hazánk régióinak sorában. A KSH 2004-es adatai szerint az összes regisztrált vállalkozás 8,5%-a jutott erre a régióra (ez 101 248 vállalkozást jelent az összes, 1 198 628 vállalkozásból). A regisztrált vállalkozások számának abszolút adata is, de az 1000 lakosra jutó vállalkozás-szám is a legkisebb ebben a régióban: mindössze 80, az országos 119-es adathoz képest. (Területi Statisztikai Évkönyv [2004J 47. o.) Ez a lemaradottság természetesen számos okkal indokolható. De az okok között szemléletbeni torzulások is szerepet játszanak. Oktatási tapasztalatok támasztják alá a következő, szélesebben még nem kutatott, hipotetikusan megfogalmazott rossz gondolkodási sztereotípiákat: - A vállalkozások létrehozása csak „pénzkérdés". Ez a gondolkodási séma egyoldalúan az induló tőke biztosítását tartja az egyetlen létező korlátnak, de ezt nagyon erős korlátnak is gondolja egyben. A régió számos kistérségében a belső akkumulációs képesség nagyon gyenge, a tőkevonzó képesség pedig területileg nagyon szóródik - mindez erősíti ezt az egyoldalú gondolati sztereotípiát. - A vállalkozások létrehozása és működtetése csak ,, merészség " kérdése. Ez a gondolati séma két valóban lényeges mozzanatra épít: az üzleti vállalkozás alapját képező ötlet jelentőségére és a kockázatvállalási attitűdre. Ezek valóban nagyon fontos alapelemek, de a vállalkozás - indítás és - működtetés nem kizárólag ezeket a feltételeket igényli. - Csak „szuper-hősökből" lehet vállalkozó. Ez a megközelítés túlhangsúlyozza a vállalkozó kívánatos személyiségjegyeinek fontosságát. Erős hajlam, rátermettség, megfelelő képességek valóban szükségeltetnek, de a tanulás jelentőségét nem szabad lebecsülni. A vállalkozói képességek fejleszthetők, a szükséges ismeretek (pénzügyi-, gazdasági-, szervezési tudnivalók) megtanulhatók. - Csak a „hajlékony gerincű" emberek alkalmasak a vállalkozói tevékenységre. Ez a fajta beállítódás részben a bonyolult szabályozási környezet kritikájaként értelmezhető: úgymond csakis a „kiskapuk" megtalálásával lehet tartósan nyereségesen működtetni a vállalkozást. Másrészt azonban egy sokkal súlyosabb társadalmi jelenségre is figyelmeztet: a versenyszabályok, a tisztességes üzleti magatartás normáinak megszegésére, a közbeszerzési eljárások visszásságaira, a korrupciós ügyletek sokaságára, egyszóval az üzleti etika normáinak hiányaira, illetve ezek képlékeny, meg nem szilárdult jellegére. - A vállalkozás a „könnyű életet" hajhászok világa. Ez a gondolati kép káros és primitív. Összekeveri a vállalkozót a szó legrosszabb értelmében vett spekulánssal, aki csak tőkéjének azonnali, bármi áron történő megsokszorozását hajszolja, nem érdekli a mögöttes tartalom, a piaci igényekre reagáló szükségletkielégítési folyamat. A „valódi" vállalkozó, a szakmai befektető nem ilyen. Ugyanakkor azonban el kell ismerni, ennek a gondolkodásmódnak is van alapja, hiszen a rendszerváltás nyerteseinek számító rétegen belül a tisztességtelen vagyon-gyarapítók, információs előnyüket és kapcsolati tőké-