Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2007. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 34)

Füle Miklós: A LEADER Programok szerepe a kisregionális fenntarthatóságban

A LEADER programok szerepe a kisrégiónál is fenntarthatóságban 167 tanácsadással segíti a pályázat írását, benyújtását, siker esetén pedig az egyes személyek, vállalkozások, szervezetek programjainak menedzselését végzi. Szintén nem az általánosítás szintjén, de egyes esetekben fölmerülhet olyan gond, hogy a gesztor szervezet nem kellő helyismerettel végzi feladatát. A helyi résztvevőknél ez úgy csapódik le, hogy egy olyan szervezet akarja az őket érintő történéseket irányítani, amelynek sem kötődése, sem igazi ismerete nincs a kistérség programjaihoz. Előfordul, hogy a gesztor szervezet munkatársai kezdő fiatal emberek, akiknek koruknál fogva nincs meg a komplex program működtetéséhez szükséges élettapasztalat, esetleg a formai, jogi, szervezési kérdésekkel sincsenek tisztában. Ilyen körülmények között nehéz valós tanácsadásról beszélni, ami pedig a rendszer lényeges eleme lenne, hiszen a kistelepülések résztvevői a hozott, közvetlen környezetüket érintő ötleteken túl nem járatosak a LEADER szabályozási mechanizmusában. A tanácsadási hiányosságokat felnagyítja a résztvevők számára, hogy informáltak a gesztor cég díjazásáról. A LEADER a helyi kezdeményezésekre épül, ennek a kívánatos alapelvnek ellene megy az a tény, hogy a nyertes pályázatok keretére pályázók finanszírozásáról, tehát a program tartalmi megvalósításáról nem a helyi közösség, hanem az MVH (Magyar Vidékfejlesztési Hivatal) is dönt, amikor hozzájárul a benyújtott pályázatok finanszírozásához. Minden szakmai felkészültséget és jóindulatot feltételezve a Hivatal részéről, maga a konstrukció kérdőjelezi meg az önálló, helyi döntési jogosultságot. Az valószínűleg a jelenlegi, reméljük átmeneti gazdasági szituáció következménye, hogy a pénzek kiutalása nagyon vontatottan halad. Az viszont hosszú távú probléma lehet, hogy a pályázati rendszer rendkívül körülményes és bonyolult, számos potenciális résztvevőt elriaszt a bürokratikus procedúra. Összefoglalóan megállapítható, hogy a településfejlesztés fenntarthatósági irányultsága már megjelent a magyar társadalomszerkezetben és beindultak olyan mechanizmusok, amelyek hosszú távon segíthetik a fejlődés generációs felelősségének érvényesülését. Mivel a folyamat tulajdonképpen az elején tart, hiszen történelmileg nem régi kezdeményezésekről van szó, szinte törvényszerű, hogy akadozik a megvalósulás. Ez el is fogadható egy átfogó társadalmi elemzés szintjén, a szomorú a folyamatban inkább az, hogy a kezdeti korlátozó hatások emberi sorsokra vetülnek, azok nem tudnak esetleg élni a kínálkozó lehetőséggel, akik nem történelmi táviatokban gondolkoznak, hanem saját és a családjuk életlehetőségeiben. Ezért fontos, hogy az alapvetően jó fejlesztési koncepciók gyakorlati akadályait folyamatosan jelezzük, bízva abban, hogy a döntéshozói kör viszonylag gyorsan reagál a felvetésekre. Felhasznált irodalom GERJE-SZTŐK [2005]: Helyi Akciócsoport Vidékfejlesztési Terve. Útmutató a Fenntartható Fejlődés Helyi Forgatókönyvei (LA21) elkészítéséhez [2002], Belügyminisztérium Önkormányzati Értesítő különszám [2002]. KEELING, C.D. [I960]: The concentration and isotopic abundance of carbon dioxide in the atmosphere. Tellus 12: 200-203.