Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2007. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 34)

Szlávik János: Versenyképesség - fenntartható régió

14 Szlávik János Az ábrán szereplő jelölések közül a „s*" a támogatások optimális nagysága, amelyik a pozitív externália szinttel egyezik meg. A pozitív társadalmi hatás miatt pedig az externális határköltség (MEC) ellenében az externális határhaszon (MEB) értelmezhető. A pozitív externális hatás támogatásával azt érhetjük el, hogy a társadalom hoz­zájut a megnövekedett társadalmi haszonhoz, ami az egyéni tiszta határhaszon (IVTNPB) és a támogatás (s*) összegeként adódik. Ez arra ösztönzi a termelőket, hogy a termelésüket a számukra gazdaságos Q m szintről a társadalmilag optimális Q* szintre növeljék. Tisztán számszakilag nézve a 4. és 5. ábrát, azt látjuk, hogy költségvetési szem­pontból nullszaldós megoldásról van szó. Valójában azonban a társadalmi költsége­ket és hasznokat nézve kettős pozitív hatás érhető el. Az adózással csökken a szeny­nyezés, a támogatással nő a pozitív folyamatok szerepe és hatása. Az adóztatás és a támogatás kombinált alkalmazása következtében pedig összességében nő(het) a társadalmi hasznosság. A kétirányú szabályozással (adók, támogatások) a gazdaság a torz tükörkép helyett a valósabb képet, a lenntarthatóbb állapotot érzékelheti. A negatív és pozitív externális hatás gyakorta együtt jelentkezik. Ilyen esetekben mind az adók, díjak, mind a támogatások alkalmazhatók. így pl. a közutak, különö­sen az autópályák hatása egyaránt jár hasznokkal és károkkal. Ezek nem kellő szám­bavétele, nem csupán jelentős gazdasági veszteségeket, de komoly társadalmi­politikai konfliktusokat is okoz. Az előbbiekben az externáliák piacosításának csupán egy módját - a Pigou-féle adózást és támogatást érintettük. A politikának azonban számos egyéb eszköz áll rendelkezésre, hogy olyan irányba terelje a termelést és a fogyasztást, amely a hosz­szú távú jólétet, a fenntartható fejlődést szolgálja. A tényleges folyamatok beindítása nagyon bonyodalmas, hiszen minden egyes lépés sértheti, és gyakran sérti is az érintettek érdekeit. A hatás ugyanis struktúravál­tás, profit és regionális átrendeződés lehet. 4. A fenntarthatóság regionális szintje A továbbiakban arról írunk, hogy a fenntarthatóság szempontjából miért tartjuk kiemelkedően fontosnak a regionális szintet és a fenntarthatósági célok megvalósu­lása miképpen szolgálják a regionális versenyképességet. A regionális, lokális szint a tanulmány első felében leírt folyamatok szempontjából is kiemelkedően fontos, hiszen a tevékenységek és az őket mérő mutatók tartalma és hatása ezen a szinten sokkal valóságosabban jelenik meg, mint nemzeti és globális szinteken. A folyama­tok meg ezen a szinten valóságosan láthatóak és nem csupán egy számok a gazda­ságstatisztikai jelentésekben. Az Európai Unió a fenntarthatóság gondolatának érvényre juttatásában élenjáró­nak tekinthető. Fő dokumentumaiban, ha csak említésszerűen is, de jelen van a fenn­tarthatóság megvalósításának követelménye. A Lisszaboni Stratégia (2000) versenyképességi előirányzatait egészítette ki az EU Göteborgban elfogadott (2001) Fenntartható Fejlődés Stratégiája. A Lisszaboni Stratégia félidei felülvizsgálata (2004) megerősítette, hogy az EU úgy váljon ver-

Next

/
Thumbnails
Contents