Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2007. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 34)

Szlávik János: Versenyképesség - fenntartható régió

14 Szlávik János Az ábrán szereplő jelölések közül a „s*" a támogatások optimális nagysága, amelyik a pozitív externália szinttel egyezik meg. A pozitív társadalmi hatás miatt pedig az externális határköltség (MEC) ellenében az externális határhaszon (MEB) értelmezhető. A pozitív externális hatás támogatásával azt érhetjük el, hogy a társadalom hozzájut a megnövekedett társadalmi haszonhoz, ami az egyéni tiszta határhaszon (IVTNPB) és a támogatás (s*) összegeként adódik. Ez arra ösztönzi a termelőket, hogy a termelésüket a számukra gazdaságos Q

m szintről a társadalmilag optimális Q* szintre növeljék. Tisztán számszakilag nézve a 4. és 5. ábrát, azt látjuk, hogy költségvetési szempontból nullszaldós megoldásról van szó. Valójában azonban a társadalmi költségeket és hasznokat nézve kettős pozitív hatás érhető el. Az adózással csökken a szenynyezés, a támogatással nő a pozitív folyamatok szerepe és hatása. Az adóztatás és a támogatás kombinált alkalmazása következtében pedig összességében nő(het) a társadalmi hasznosság. A kétirányú szabályozással (adók, támogatások) a gazdaság a torz tükörkép helyett a valósabb képet, a lenntarthatóbb állapotot érzékelheti. A negatív és pozitív externális hatás gyakorta együtt jelentkezik. Ilyen esetekben mind az adók, díjak, mind a támogatások alkalmazhatók. így pl. a közutak, különösen az autópályák hatása egyaránt jár hasznokkal és károkkal. Ezek nem kellő számbavétele, nem csupán jelentős gazdasági veszteségeket, de komoly társadalmipolitikai konfliktusokat is okoz. Az előbbiekben az externáliák piacosításának csupán egy módját - a Pigou-féle adózást és támogatást érintettük. A politikának azonban számos egyéb eszköz áll rendelkezésre, hogy olyan irányba terelje a termelést és a fogyasztást, amely a hoszszú távú jólétet, a fenntartható fejlődést szolgálja. A tényleges folyamatok beindítása nagyon bonyodalmas, hiszen minden egyes lépés sértheti, és gyakran sérti is az érintettek érdekeit. A hatás ugyanis struktúraváltás, profit és regionális átrendeződés lehet. 4. A fenntarthatóság regionális szintje A továbbiakban arról írunk, hogy a fenntarthatóság szempontjából miért tartjuk kiemelkedően fontosnak a regionális szintet és a fenntarthatósági célok megvalósulása miképpen szolgálják a regionális versenyképességet. A regionális, lokális szint a tanulmány első felében leírt folyamatok szempontjából is kiemelkedően fontos, hiszen a tevékenységek és az őket mérő mutatók tartalma és hatása ezen a szinten sokkal valóságosabban jelenik meg, mint nemzeti és globális szinteken. A folyamatok meg ezen a szinten valóságosan láthatóak és nem csupán egy számok a gazdaságstatisztikai jelentésekben. Az Európai Unió a fenntarthatóság gondolatának érvényre juttatásában élenjárónak tekinthető. Fő dokumentumaiban, ha csak említésszerűen is, de jelen van a fenntarthatóság megvalósításának követelménye. A Lisszaboni Stratégia (2000) versenyképességi előirányzatait egészítette ki az EU Göteborgban elfogadott (2001) Fenntartható Fejlődés Stratégiája. A Lisszaboni Stratégia félidei felülvizsgálata (2004) megerősítette, hogy az EU úgy váljon ver-