Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2007. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 34)

Tánczos Tamás: Magyarországi megyék társadalmi és gazdasági fejlettségének vizsgálata

Magyarországi megyék társadalmi és gazdasági fejlettségének vizsgálata 119 Jelen dolgozatot tanulmányozva tapasztalható, hogy a vizsgálatba vont megfigyelési egységek között Budapest nem szerepei. Ennek oka a főváros rendkívül sajátos gazdaságföldrajzi helyzetéből adódik, mely az egész országra kiterjedő dominanciájában nyilvánul meg. Ezt a domináns jelleget már önmagában az is mutatja, hogy a vizsgálat során használt mutatók közül - 2004-es adatokat figyelembe véve 13 mutató kapcsán az élen áll, még további kettőben a második helyen. Az itt megfogalmazottakból, valamint a főkomponens analízis fentiekben tárgyalt sajátosságaiból következően Budapestnek a vizsgálatba történő bevonása az elemzés jelentős torzulásához vezetett volna. A főváros sajátos helyzetét, valamint az elemzésre gyakorolt torzító hatását a 4. ábra szemléltet. Budapest hatása a rangsorok viszonyára (2004) GDP/fő alapján Forrás: saját szerkesztés 4. ábra A 2. és a 4. ábrát összehasonlítva jól látható, hogy Budapestnek a vizsgálatba történő bevonása az eredmények jelentős átrendeződéséhez vezet. Nyugodtan mondhatjuk, hogy ha egy 19 elemű vizsgálati halmazba plusz egy elem bevonása az eredmények ilyen szintű módosulását okozza, akkor az adott elem a vizsgálati halmazra rendkívül nagy mértékű hatást gyakorol, így a 19 elemre vonatkozó következtetések levonását jelentősen torzítja. Az eredmények átrendeződésének oka a főkomponensek összetételében bekövetkező jelentős módosulásban keresendő

9. Ezek közül itt csak a kutató-fejlesztő helyek számát jelző mutatóra térek ki, az egyéb eltérések vizsgálatát az olvasóra bízom. A melléklet 4. és 5. számú táblázatát vizsgálva látható, hogy a kutató-fejlesztő helyek számát jelző mutató az első főkomponensbe (magmagyarázási aránya 9 A főkomponensek értékelésére, valamint a vizsgálatba vont adatok és a főkomponensek közötti kapcsolat erősségére vonatkozó adatokat a melléklet 4. és 5. számú táblázatában közlöm.