Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2007. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 34)

Tánczos Tamás: Magyarországi megyék társadalmi és gazdasági fejlettségének vizsgálata

Magyarországi megyék társadalmi és gazdasági fejlettségének vizsgálata 115 1. számú ábra rajzolatát vizsgálva megfigyelhető, hogy a koordinátapontok egy viszonylag széles tartományban ingadoznak az egységnyi meredekségű egyenes körül. Ez annyit jelent, hogy jó néhány (konkrétan 11) olyan megye van, melyek esetén a két szempontrendszer szerinti rangsorolás kapcsán kapott helyezések kettővel, vagy annál többel térnek el egymástól. A koordinátapontok ingadozását vizsgálva egyfajta szabályos ciklikusság tapasztalható egészen a 14; 15 koordinátapontig. Ez alapján a rangsor elemei feloszthatók két olyan - elemszámát tekintve még vizsgálható halmazra - melyek közül az elsőben (1-től a 10. helyezésig) jól megfigyelhető tendencia rajzolódik ki, míg a másodikról ugyanez már kevésbé mondható el. A rangsorok összehasonlítása (2004) GDP/fő alapján Forrás: saját szerkesztés 2. ábra Az 1. és a 2. számú ábrát összehasonlítva jól látható, hogy 2004-ben a koordinátapontok sokkal kevésbé ingadoznak az egységnyi meredekségű egyenes körül, tehát a megyék két szempontrendszer szerinti rangsora sokkal inkább harmonikus. A koordinátapontok elhelyezkedése alapján a 2004-es rangsor elemei is feloszthatók két olyan halmazra melyek közül az elsőben (a GDP/fő alapján képzett rangsorban 1-től a 8. helyezettig), a koordinátapontok tökéletesen illeszkednek az egységnyi meredekségű egyenesre, míg a másodikra ez nem jellemző. A fentiekben megfogalmazottak arra engednek következtetni, hogy a társadalmi és gazdasági fejlődéssel javul a tárgyalt két rangsorolási szisztéma összhangja. Erre a két módszer szerint képzett rangsor közötti összefüggés erősségének vizsgálata szolgáltathat némi bizonyítékot, mely vizsgálat eredményei a 3. táblázatban kerülnek összefoglalásra.