Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2007. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 34)

Tánczos Tamás: Magyarországi megyék társadalmi és gazdasági fejlettségének vizsgálata

112 Tánczos Tamás köze az állat létszámnak a kutatás-fejlesztéshez és a felsőoktatáshoz. Itt utalok viszsza arra, amit korábban már jeleztem, hogy azok a mutatók kerülnek egy főkomponensbe, melyek között adataik alapján leginkább kapcsolat ismerhető fel, ez kapcsolat azonban nem feltétlenül ok okozati. Az 1999-es adatokat vizsgálva

2 a számos állatokat jellemző mutató az ötödik főkomponensbe került. Ez már sokkal jobban érthető, hiszen az könnyedén belátható, hogy az állat létszám és a szántóterület öszszeftigg egymással. Ezek alapján célszerűnek látszik megvizsgálni a korreláció erősségét a számos állatok esetén 2004-es adatokat figyelembe véve. A kutatásfejlesztéshez mérve „r = 0,52", a felsőfokú oktatásban résztvevőkhöz mérve „r = 0,49", a szántóterülethez mérve pedig „r = 0,34". Látható tehát, hogy a kapcsolat erőssége alapján a vizsgált mutató a megfelelő főkomponensben szerepel. A fentiekben tárgyalt mutatók kapcsán azt is érdemes megfigyelni, hogy 1999 és 2004 között Jelentős távolságról" kerültek a harmadik főkomponensbe. 1999-ben ugyanis a felsőoktatásban résztvevő hallgatók számát, valamint a kutató-fejlesztő helyek számátjelző mutatók a második főkomponensben szerepeltek, míg az állat létszámot jelző mutató az ötödikben. A mutatók ilyen jellegű átrendeződése azzal magyarázható, hogy a számosállatok mezőgazdasági területhez viszonyított aránya 23,66-ról 21,69-re csökkent, ugyanakkor a felsőoktatásban résztvevő hallgatók számát jelző mutató értéke 1,84-ről 2,28-ra, míg a kutató-fejlesztő helyek számátjelző mutató értéke 2-ről 2,73-ra emelkedett. Jól látható tehát, hogy a mutatók főkomponensek kapcsán megfigyelhető közeledése a mutatók által közölt adatoknak köszönhető. Az imént leírtak kapcsán kell megjegyeznünk azt is, hogy a főkomponensek kialakítása tulajdonképpen a vizsgálatba vont mutatók által közölt információk alapján történik. Ebből az következik (és ezt a fentiekben tárgyalt problémakör is jól példázza), hogy ha a mutatók értéke bármilyen oknál fogva megváltozik, akkor a főkomponens analízis kapcsán nyert eredmények is módosulnak. Ennek szem előtt tartásával kell tehát a kapott eredményeket kezelni, és kellő óvatossággal, körültekintéssel kell levonni a közgazdasági következtetéseket. Mindezek mellett a vizsgálat során azt is megfontolás tárgyává lehet tenni, hogy egyes mutatókat kiemeljünk a vizsgálatba vont mutatók közül (esetünkben például a számos állatokat jellemző mutatót), és helyükre esetlegesen más mutatókat vonjunk be, vagy egész egyszerűen csökkentsük a mutatók számát. A 2. táblázat kapcsán az előjelek kérdése érdemel még némi figyelmet. Egy főkomponensen belül az ellentétes előjelű főkomponens súlyok arra utalnak, hogy az adott főkomponens súlyokhoz tartozó mutatók ellentétes korrelációban állnak egymással. A szántóterület és a közúthálózat kapcsán tapasztalt negatív irányú kapcsolatból levonható az a következtetés, hogy a vidéki (falusi) úthálózat vélhetően fejletlenebb mint a városi, mivel a szántó területek a vidéki térségre koncentrálódnak, és az adatok azt fejezik ki, hogy ahol a szántóterület magas, ott az úthálózat kiépítettsége alacsony. Az könnyedén belátható, hogy a népsűrűség és a 100 lakásra jutó lakos pozitív irányú kapcsolatban áll egymással, hiszen ahol sűrűbb a népesség, ott min2 ~ A főkomponensek értékelésére, valamint a vizsgálatba vont adatok és a főkomponensek közötti kapcsolat erősségére vonatkozó adatokat a melléklet I. és 2. számú táblázatában közlöm.