Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2007. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 34)

Tánczos Tamás: Magyarországi megyék társadalmi és gazdasági fejlettségének vizsgálata

110 Tánczos Tamás A vizsgálat menete 1. táblázat A főkomponensek értékelésére vonatkozó adatok (2004) Főkomponensek A főkomponensek sajátértékei Megmagyarázási arány (%) Kumulált megmagyarázási arány (%) 1 6,930 38,498 38,498 2 2,958 16,435 54,934 3 2,389 13,273 68,207 4 1,551 8,617 76,824 5 1,468 8,157 84,981 6 0,659 3,662 88,643 Forrás: saját szerkesztés A főkomponensek saját értékei a főkomponens változók varianciáját fejezik ki. A megmagyarázási arány azt mutatja, hogy az adott főkomponens a vizsgált esemény (jelen esetben a társadalmi és gazdasági fejlettség) hány%-át magyarázza. A kumulált magyarázási arány értelemszerűen azt tükrözi, hogy a főkomponensek összesen mennyit magyaráznak a vizsgált eseményből. Szakirodalmi adatok alapján azokat a főkomponenseket célszerű a vizsgálat során felhasználni, melyeknek a sajátértéke meghaladja az 1 -et. Ha ezek a főkomponensek a vizsgált eseményből legalább 75%-ot megmagyaráznak, akkor ez már igen jónak mondható. A fentiek alapján a további vizsgálathoz az első öt főkomponenst fogadom el, melyek összesen közel 85%-ot magyaráznak a vizsgált eseményből. A 2. táblázat táblázat adatai azt fejezik ki, hogy az egyes főkomponenseknek mekkora a súlya az egyes mutatók értékének alakulása szempontjából. Nyilvánvaló, hogy a fenti főkomponens súlyoknak minél nagyobb az értéke, az adott mutató, és az adott főkomponens annál szorosabb kapcsolatban van egymással. A fentiekben leírtakból összességében az következik, hogy a 2. táblázatban fölülről lefelé haladva az egyes mutatók súlya a vizsgált esemény (társadalmi és gazdasági fejlettség) jellemzésében egyre kisebb, hiszen az egyes főkomponensek súlya a vizsgált esemény jellemzésében folyamatosan csökken (1. táblázat), és ugyanakkor az egyes mutatók és a főkomponensek közötti kapcsolat erőssége is gyengül (2. táblázat). Ez alapján azt mondhatjuk, hogy a vizsgálatba vont 18 mutatóból legnagyobb súlyt az ipari termelés, legkisebbet pedig a közúthálózat képvisel. Ez pusztán csak annyit jelent, hogy a vizsgálatba vont 18 mutató közül Magyarországon az ipari termelés sokkal jobban jellemzi a társadalmi és gazdasági fejlettséget, mint a közúthálózat. Itt ismételten utalok arra, hogy a jelen tanulmányban alkalmazott módszer az ok és okozati összefüggések feltárására nem alkalmas, tehát az adatok értékeléséből természetesen nem vonható le az a következtetés, hogy egy földrajzi terület társadalmi és gazdasági fejlettségét nem befolyásolja az úthálózat kiépítettsége. Nem