Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2007. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 34)

Máté Domicián: „Tudás-alapú" munkapiaci sajátosságok az Észak-Magyarországi Régióban

100 Máté Domic ián lebbi a Magyarországgal intenzív gazdasági kapcsolatokat ápoló német (Bajorország) és az osztrák (Burgenland és Alsó-Ausztria) tartományokban talál munkát. Forrás: [Hárs 2004] 3. sz. ábra: A szezonális és szakmunkások, valamint a határmenti ingázók lakóhelyük megyéje szerint A külföldön foglalkoztatottak száma a következő évtizedekben előreláthatóan csak lassan és kismértékben tovább emelkedik. Kérdés az EU számára, hogy a bevándorlási többletet az egyre fogyó magyar népességből, a szomszédos (illetve újonnan belépő) országokból, esetleg más (afrikai, ázsiai) forrásból célszerű és lehetséges pótolni? Várhatóan az EU legtöbb országában a deklarált „várakozási idő" leteltével kisebb lesz a kivándorlásra való motiváció (pl. Görögország), így a szakképzett, fiatal munkaerő tömeges elvándorlása csak átmenetinek valószínűsíthető, hosszú távon csak az ausztriai ingázás komoly erősödése okozhat gondot [Polónyi-Tímár 2002], Az ukrán, illetve az Ipolytól keletre eső szlovák határszakasz mentén fekvő területek jelentős része a gazdasági-társadalmi fejlettség szempontjából jelentősen elmaradott térségek közé tartoznak. A munkahellyel nem rendelkezők magas száma és aránya az egyik legsúlyosabb probléma az elmúlt évtizedben és várhatóan a közeljövőben is [Baranyi-Balcsók, 2004]. A halmozottan jelentkező, és egymást tovább erősítő kedvezőtlen adottságok (rossz megközelíthetőség, elmaradott és fejletlen infrastruktúra, tökehiány és gazdasági szerkezet, és a szakmai karrier korlátozottabb lehetőségei stb.) ellenére számos külföldi munkavállaló érkezik hazánkba. A többnyire kevésbé képzett külföldi munkaerő számára (főleg idényszerű munkavégzésekre) döntően a feldolgozóipar és az építőipar biztosít munkalehetőséget. A 2006. 1. negyedévre vonatkozó adatokból kitűnik, hogy a hazánkba érkező kb. 62 ezer külföldi munkavállaló közel 90%-a mindössze öt országot képvisel: a romániai munkavállalók évek óta hagyományosan a legnagyobb számban vannak jelen a magyar gazdaságban (a teljes munkavállalói létszám fele), őket követik a szlovákm munkavállalók (mintegy 25%-os aránnyal), majd az ukrán állampolgárok (12%). A szomszédos országokból érkezők legnagyobb része ugyanakkor magyar nemzetiségű, de magas az Európán kívüli földrészekről származók aránya is, akik döntően kína'x állampolgárok (2%). A külföldi munkavállalók zöme több évre ||i-l kólbUlttl C S5 ll«t .i, j a-» I C » '»•