Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2005. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 32)

Kádek István: Gondolatok a 11—12 évesek gazdasági szemléletformálásáról és az ezt segítő eszközökről (egy tananyag-lektorálás tapasztalatai)

életközeliséget, az aktivizálásra és az erőteljes szemlélet-formálásra irányuló törekvést. Szintén hagyománykövetőnek mondható, hogy ehhez az anyaghoz is azonnal készült tanári útmutató: a szerzők és szerkesztők segíteni kívánnak a kollégáknak. A tanároknak szóló háttér-magyarázatok révén a közgazdasági előtanulmányokkal nem rendelkező kollégák is megkísérelhetik a tananyag feldolgoztatását. Úgy vélem, jókor született meg ez a tananyag. Most, a NAT felülvizsgálatának időszakában van remény a gazdasági ismeretek erőteljesebb térnyerésére a közoktatásban. A döntéshozókat talán ez a tananyag is motiválhatja ebbe az irányba. Lektori munkám során természetesen igyekeztem alaposan átnézni az anyagokat; a tartalmi pontatlanságokra felhívtam a szerzők figyelmét, és megtettem módszertani jellegű észrevételeimet is. Természetesen, e rövid cikk olvasóit nem ezek felsorolásával kívánom untatni. Arra teszek kísérletet, hogy olyan szakmai és módszertani jellegű megjegyzéseket tegyek, amelyek kicsit általánosabb érvényűek, nemcsak e konkrét tananyagokhoz kötődnek, hanem tágabb érvényességgel szolgálhatnak tanulságul. Szakmai tanulságok Globális szemléletmód kialakítására kell törekedni Mai, globalizált világunkban nagyon fontos a tágabb perspektívában, átfogó módon való gondolkodás kialakítása. Jól érzékelik ezt az anyag szerzőiszerkesztői. Az általam elemzett tananyag megkísérli, és összességében jól meg is oldja a globalizácíós látás- és gondolkodásmód kialakítását. Már az ötödikesekkel érzékelteti: az erőforrások egy-egy településen, annak körzetében végesek. Szükséges az együttműködés kialakítása másokkal, távoli térségek vállalkozóival, vagy éppenséggel fogyasztóival. A hatodik osztályos tananyagban ez a szemléletmód felerősödik, mivel itt a külkereskedelem, világpiac témák direkt módon is előkerülnek. E szemléletet még tovább erősítik az olyan feladatok, mint pl. néhány multinacionális cég tevékenységéről szóló esettanulmány elemzése, vagy az a feladat, melyben olyan reklám készítésére szólítják fel a tanulókat, mellyel egy elképzelt cég termékét idegen országban reklámoznák. Érdekes az a feladat is, amely azt firtatja, hogy vajon mcgfclelne-e egy arab országban egy európai reklám? A fogalmi elhatárolás legyen pontos, már ezen a szinten is lépjünk túl az „utca emberének" fogalom-használatán. Noha a tananyag törekszik a pontos, ugyanakkor érthető fogalmi körülhatárolásokra, e téren találunk hiányosságokat. Ilyen például az áru - nem áru - szolgáltatás fogalomkör interpretálása, mely sajnos, e fontos fogalmak 162