Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2005. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 32)

Dr. Román Róbert: A gazdasági társaságok végelszámolásának elméleti és gyakorlati problémái

Ha a végelszámoló megállapítása szerint a gazdálkodó szervezet vagyona az ismert hitelezők követeléseinek fedezetére sem elegendő, köteles a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet haladéktalanul előterjeszteni és a felszámolás elrendelése esetén - a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal - a számviteli törvény szerinti üzleti évekről külön-külön beszámolót, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készíteni. Ebben az esetben a közkereseti társaságnál és betéti társaságnál a tagság, egyesülésnél és közös vállalatnál az igazgatótanács, korlátolt felelősségű társaságnál és vízgazdálkodási társulatnál a taggyűlés, részvénytársaságnál a közgyűlés hozzájárulását nem kell beszerezni. Ha a végelszámolás megindulását követően felszámolási eljárást kezdeményeztek, a felszámolás elrendelése esetén a végelszámolási eljárás megszüntetése érdekében a bíróság a cégbíróságot értesíti. Tehát csak abban az esetben kerül sor arra, hogy a Megyei Bíróság, mint Cégbíróság értesítésre kerül, ha a felszámolást effektíve el is rendelték. Ezen rendelkezésből is egyértelműen kitűnik, hogy addig, amíg a végelszámolási eljárás a cégbíróság égisze alatt zajló nem peres eljárás, addig a felszámolás a bíróságon folyó eljárás. A Legfelsőbb Bíróságnak a BH. 2002. 325. alatt közzétett eseti döntésének jogi lényege szerint a végelszámolás alatt álló adóssal szemben a Csődtörvény 1997. évi módosítását követően már nem csak a végelszámoló, hanem bármely hitelező is kezdeményezhet felszámolási eljárást. Abban az esetben tehát, ha a végelszámolás elrendelése után kerül sor a hitelezői igény akként történő realizálására, hogy megalapozott felszámolás iránti kérelmet terjeszt elő, a végelszámolási eljárás felszámolássá „alakul át". A betéti társaságokra nézve, de általános jelleggel fogalmazza meg a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a BH. 2001. 137. sz. alatt, a Bírósági Határozatokban megjelent és nyilvánosságra hozott döntését, mely szerint a végelszámolási eljárásban, ha a végelszámolónak tudomása van a betéti társaság zárómérlegének aktívumát meghaladó követelésről, a végelszámolás befejezésére és a maradék vagyonnak a tagok közötti felosztására nincs lehetőség, hanem a végelszámoló köteles felszámolási eljárást kezdeményezni. Amennyiben e kötelezettségét megszegi, a ki nem elégített hitelezővel szemben kártérítési felelőssége fennáll. Álláspontom szerint ez általánosan megfogalmazott jogi igény, így nem csak a betéti társaságok, hanem más gazdálkodók esetében is követendő elvi jelentőségű határozat. A végelszámoló kiemelt feladata, hogy a végelszámolási eljárás alatt köteles gondoskodni a gazdálkodó szervezet vagyonának megóvásáról, megőrzéséről, különösen a mezőgazdaságilag művelhető földek termőképességének fenntartásáról - ha van ilyen -, továbbá a környezetvédelmi, természetvédelmi és műemlékvédelmi követelmények betartásáról, a végelszámolás 116