Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2005. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 32)

Dr. Román Róbert: A gazdasági társaságok végelszámolásának elméleti és gyakorlati problémái

legfőbb döntéshozó szerv (tagok gyűlése, taggyűlés, közgyűlés) dönt, tipikusan akkor, amikor a végelszámolás tényét maga a társaság eldönti. A jogutód nélküli megszűnést kimondó határozatot a gazdálkodó szervezet vezetője köteles haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül a cégbíróságnak megküldeni. E határidő elmulasztásáért a polgári jog általános szabályai szerint felel, továbbá a cégbíróság a gazdálkodó szervezet vezetőjét a felszámolási eljárásoknál rögzített összeggel sújthatja. Számszerűen ez az adott gazdálkodó szervezettől a végelszámolás kezdő időpontját megelőző évben felvett jövedelemnek 50%-ig vagy - ha a vezető jövedelme nem állapítható meg - 1 millió forintig terjedő pénzbírságot jelent. Ugyanez a jogkövetkezménye a valótlan adatok közlésének is. A felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem kézhezvételét követően a jogutód nélküli megszűnést kimondó határozat meghozatalának nincs helye. Ez a szabály azt záija tehát ki, hogy ha és amennyiben a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolási eljárás már megkezdődött, egyáltalán ne lehessen végelszámolási eljárást is párhuzamosan lefolytatni. Természetesen, ha a felszámolási eljárás úgy zárul le, hogy a társaság megszűnésére és megszüntetésére nem került sor (például azért, mert az adós gazdálkodó szervezet nem fizetésképtelen) akkor a későbbiekben nincs akadálya annak, hogy a társaság a végelszámolás mellett döntsön. A Legfelsőbb Bíróság a Bírósági Határozatok BH. 1995. 308. sz. alatt közzétett jogeset elvi konklúziójában is kifejti, hogy a felszámolási eljárásnak a végelszámolási eljárás jogerős befejezéséig való felfüggesztését megalapozza az, hogy a végelszámolás elrendelése még felszámolás elrendelése előtt történt. A végelszámolási eljárás kezdő időpontja a jogutód nélküli megszűnésről rendelkező határozatban megállapított időpont, mely nem lehet korábbi, mint e határozat kelte. Tehát a végelszámolási eljárás esetében utólagosan a cég nem határozhat. Ezt a cégbíróság felé természetesen be kell nyújtani. Itt is az úgynevezett változásbejegyzési kérelmet kell használni. Illetéket és közzétételi költségtérítést a módosításra irányadó szempontok szerint kell megfizetni, illetve leróni. A jogi képviselet igazolása az eljárásban kötelező, tekintettel arra, hogy a társasági szerződést, alapító okiratot, alapszabályt módosítani kell. Ennek az első lépése, hogy maga a cégnév is módosul, ugyanis a végelszámolási eljárás esetén a cégnév után a „végelszámolás alatt", vagy rövidítve „v. a." toldatot szerepeltetni kell. Erre természetesen ugyanolyan indok alapján van szükség, mint a „bejegyzés alatt" vagy a „felszámolás alatt" toldat rögzítése esetén, tehát, hogy a hatóságok, üzleti partnerek, és természetesen általában harmadik személyek erről nyilvánvalóan tudomást szerezzenek. A cégnév megfelelő használata elősegíti, hogy ne kelljen például cégkivonatot beszerezni az adott társaságról a cégbíróságon, ha csupán az a 112