Új Dunatáj, 2015 (20. évfolyam, 1-4. szám)
2015 / 1-2. szám - Dobos Gyula: Gondolatok Vadas Ferenc tudományos, helytörténeti munkásságáról
48 Új Dunatáj • 2015.1-2. szám Vadas Ferencet mindezekből azt a következtetést vonta le, hogy aki az illyési életmű titkát kutatja, annak a mély rétegekig kell lenyúlnia. Ezt a munkát Vadas Ferenc a Múzeumi füzetek sorozatban Puszták-nevek-emberek címmel 1982-ben Szekszárdon megjelent könyvecskéjével kezdte. Az idézetek kivétel nélkül Illyés Gyula puszták népe kötetéből valók. Rá egy évvel később már újabb kötettel jelentkezett, amely Illyés és a puszták népe címmel látott napvilágot. Az 1985-ben In memóriám Illyés Gyula címmel emlékeett az 1983. április idusán elhunyt géniuszra. Alig három évvel a költő halála után, 1986-ban jelent meg a Múzeumi füzetek sorozatban az Ozorai füzet, amely Illyés Gyula versfüzére szövegváltozatainak összehasonlító elemzését tartalmazta. A cím alatti két évszám Illyés és Ozora közvetlen találkozásának dátumai. Illyés diákkorától kezdődően boldog napokat és hónapokat töltött az „álmai városának” nevezett faluban, Ozorán. Még azt is megfogalmazta, hogy lelki szemeinek a párizsi Notre-Dame is az ozorai Szentháromság teret idézi. 1935. júliusában naponta tette meg a rokon kántortanító, FFadfy Béla lakása és a présház-pincéje között az utat a Tükörcsös pannon ege alatt. E pince hűvösében születtek az ozorai versek, a Puszták népe egyes fejezetei és Illyés Petőfije utószavának is Gyánt, Ozora 1936 a datálása. Ozorán bujkált „rangrejtve” 1944-ben és 1945-ös földosztáskor is itt tájékozódott arról, hogy a pusztai cselédek, az új honfoglalók hogyan tervezik a jövőt. És utoljára 1981-ben járt a településen, amikor is jó érzéssel nyugtázta fejlődését, amelyet „szélárnyékban” ért el a vidék és az ország. E kötetben jelent meg Aczél Györgynek Ozorán, az iskola névadó ünnepségén elhangzott beszéde is. Az ozorai Általános Iskola volt az első, amely a költő nevét felvette.9 Az 1987-ben megjelent Illyés Gyula első iskolája kötet a rácegresi tanítói állomás története. Ez a munka egészen „a forrásokig vezet, a 110 éves iskola történetébe ágyazva rajzolódik ki a költő gyermekkora, az a maga nemében egyedülálló és megismételhetetlen világ, amelyet az anyatejjel szívott magába." A szerző előtt két feladat állt: egyrészt fel kellett dolgoznia az iskoláról fellelhető adatokat, másrészt vizsgálnia kellett, hogy az iskola, annak tanítói, hogyan hatottak a gyermek Illyésre. A tanulmányban Vadas Ferenc saját levéltári kutatásai adataira támaszkodva mutatja be az iskola évszázados múltját, jelentőségét, szerepét a puszta életében, egykori tanítóit, s közben figyelme még arra is kiterjed, hogy érzékletes képet rajzoljon a hajA névadó ünnepségre 1985. október 31-én került sor
