Új Dunatáj, 2015 (20. évfolyam, 1-4. szám)

2015 / 1-2. szám - N. Horváth Béla: Szekszárd emlékezete Mészöly műveiben

N. Horváth Béla • Szekszárd emlékezete Mészöly műveiben

43

A Volt egyszer egy Közép-Európa, az En Pannóniám darabjai kirajzolták az író otthonosságát egy tájban, amelynek Pannónia metonimikusan jelzi kulturális sokrétegűségét, mediterrán hagyományait. Az író egy interjúban meghitt szavakkal beszélt Pécs, Szekszárd mediterrán varázsáról, történelmi sokszínűségéről. A kései műveiben ez a pannon világ egyre inkább tágul, és az Osztrák-Magyar Monarchia térképére helyeződik

A Családáradás ennek a szemléleti változásnak a poétikai leképeződése is. Jogosan vethető fel a kérdés, hogy az író, aki megjárta a modern próza legszélsőségesebben objektivista tartományait is, most megtér a hagyományos elbeszélőmódhoz, az anekdoták világához, azok kedélyes és áradó formájához? A kisregényben valóban árad a család - amint egy helyütt ez így meg is fogalmazódik bonyolult, szövevényes viszonyrendszert hozva létre. Az anekdotikus intimitás azonban nem találkozik a problémamegoldás kedélyességével - amelyre a magyar elbeszélő irodalom klasszikus példákkal szolgált. ^4 Családáradás földrajzi tere kitágul, Sárbogárd, Úzd, Borjád, a Duna ártere, Báta, Bogyiszló és természetesen Szekszárd van a térképén. A muslincákkal, a bíróság melletti Hamis tanú borozóval,ahonnan a zsinagóga és a múzeum között át lehetett látni a vasútra.

1981-ben jelent meg Mészöly egyik legszemélyesebb műve, az Érintések. Ebben olvasható ez a szöveg: „Persze, hogy éppen Szekszárdot kell-e mondani... Mint tünetgóc, mindenesetre iskolásán komplett. Adva volt egy város, tipikus lateiner megyeszékhely, gyermekes, dzsentroid allűrök, viszonylag jómódú polgárság, iparosság, parasztság, ahol igazi indulattal egyik réteg sem acsarkodott a másikra. Mindegyik elvolt a maga kialakított, kialakult rendjében. Volt Úri Kaszinó, de volt Legény Egylet is, Gazdakör, Iparos Székház.”