Új Dunatáj, 2015 (20. évfolyam, 1-4. szám)
2015 / 3-4. szám - Aradi Gábor: A szovjet csapatok jelenlétét dokumentáló források 1945-1947 között a Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltárában
58 Új Dunatáj *2015.3-4. szám gi javakat a háború befejezése után csak a Szövetséges Ellenőrző Bizottság engedélyével vehették igénybe a katonai egységek. Ennek ellenére az egyes alakulatok tisztek és katonák egyaránt rendszeresen önhatalmúlag „szolgálták ki” magukat a lakossági vagy közösségi készletekből. Részlet a németkéri m. áll. er doh ivataljelentéséből 1946. május 5.22 ,yA Földművelésügyi Miniszter Úr..., ill. a pécsi m. áll. erdőgazdaság... rendeletére... bejelenti az erdőhivatal... orosz katonai hatóságok a Szövetséges Ellenőrző Bizottság kiutalása, illetve engedélye nélkül a következő anyagokat vették igénybe: ” Ezután a jelentés felsorolja az 1946 januártól márciusig, a különböző erdőrészekből eltulajdonított tűzifát, melynek összmennyisége: „64,2 ürm keményhasáb tűzifa 34,3 ürm keménydorong tűzifa.” Az eddig bemutatott források egyszer sem hallgatták el azt, hogy a károkat orosz katonák vagy csapatok okozták. Ezzel szemben a Központi Statisztikai Hivatal - 1946 elején az egész országban szétküldött - kérdőívei már egy olyan szemléletet tükröznek, mely igyekezett elfedni a szovjet hadsereg tevékenységének negatív oldalát. Az országos felmérés célja a magánvagyonban, a közvagyonban keletkezett károk összesítése volt. A nyomtatvány a károkozókat négy alpontba sorolta a 6. pontban. Az a. és b. alpontokhoz németek és a nyilasok által okozott károk, a c. alponthoz a harci cselekmények által okozott károk, míg a d. ponthoz a „sejtelmes” egyéb háborús károk tartoztak, melyek keletkezhettek a felszabadulás előtti időben, illetve a felszabadulás utáni időben. Arra a kérdésre, hogy kik lehettek a károkozók ennél az utolsó pontnál, csak a kérdőív belső oldalának elemzése után adható meg a válasz. Ezen az oldalon ugyanis az adatlap kitöltője a részletesen felsorolt káresetek mellett miden esetben feltüntette a kár keletkezésének időpontját. A Tamási járásban a károkozás időpontjai: 1944. XII., illetve XII. 2.4. 5. 6.8.10. 17. 1945.1., II., illetve I 2. 5.9.12. 20. II. 2. IV. 1, míg Dombóvár esetében a károkozás dátuma: 1944. XII. 1. Ebben az időben - a fejléc szerint a felszabadítás utáni időben - csak a törvényes megszállók, a szovjet csapatok lehettek jelen az említett területeken. 22 MNLTML AI 4460/1947.
