Új Dunatáj, 2014 (19. évfolyam, 1-4. szám)
2014 / 1. szám - Molnár Márkó - Pogány Dániel: Az élvezet nélküli játék és a ludológia
Molnár Márkó-Pogány Dániel • Az élvezet nélküli játék 71 esetleg előfordulhat, hogy a játékos nem érti meg a történetet kellőképen, vagy csupán lustaságból, érdektelenségből nem foglalkozik a történettel, csak a szimulációs rész érdekli őt. Ez túl nagy veszély, hogy a játékok ne reagáljanak rá. Éppen ezért megfigyelhető egy olyan, napjainkban kezdődő tendencia, hogy a legtöbb játékot, melyek próbálják a narratívát a képi világra jobban kivetíteni, egy picit a könnyen érthető hollywoodi filmek irányába terelik. Ennek több válfaját figyelhetjük meg: A videojáték gyártó cégek egyre több embert foglalkoztatnak. Az 1989-ben megjelent, hatalmas sikernek örvendő Prince of Persia platform játék „stáblistája” még csak nyolc emberből állt, melyből hárman a játék grafikai/művészi megvalósításáért, egy ember a játék történetéért, további 1-1 fő töltötte be a programozási és produceri feladatokat, illetve a hangeffektekért, a zenéért vállalt felelősséget. Ezzel szemben az idén, 2013-ban megjelent Grand Theft Auto V gyártásában már megszámlálhatatlanul sokan vettek részt, a közel 500 szinkronszínész foglalkoztatása mellett a játék rendelkezett virtuális operatőrökkel (akik a játék átvezető videóinak megszerkesztésében játszottak kulcsszerepet), és valós kaszkadőrökkel is (akiket lemodelleztek egy-egy látványos jelenetért). Továbbá érdemes megemlíteni, hogy a játék elkészítése 265 millió dollárt emésztett fel, azonban három nap alatt érte el az egymilliárd dolláros bevételt, így e szempont alapján mindenidők legsikeresebb szórakoztatóipari alkotása lett.
