Új Dunatáj, 2014 (19. évfolyam, 1-4. szám)
2014 / 1. szám - Dobos Gyula: Szekszárd rt. város díszpolgárai
Dobos Gyula • Szekszárd Rt. város díszpolgárai 49 vezésében. A Tanácsköztársaság idején a szegedi ellenforradalmi kormány hadügyi államtitkára, 1919. júliusától Bécsben a szegedi kormány meghatalmazottja volt. Horthy bizalmas híve, 1920-ban Törökszentmiklóson kisgazdapárti programmal mandátumot szerzett. Nagy szerepet játszott 1921. szeptemberében, októberében a nyugat-magyarországi bandaharcok szervezésében és az 1921. októberi királypuccs letörésében. 1922. januárjában csadakozott a Bethlen-Nagyatádi-féle Egységes Párthoz. O irányította az 1922. évi választási harcot. 1923 nyarán kilépett a kormánypártból és megalakította a Magyar Nemzeti Függetlenségi (Fajvédő) Pártot. Mozgalma sikertelenségét látva 1928-ban megegyezett Bethlen Istvánnal, visszatért az Egységes Pártba. Előbb hadügyi államtitkár, majd 1929. október 10-től a Bethlen- később Károlyi Gyula kormányában egyaránt ő irányította honvédelmi tárcát. 1932. október 1-től a nagybirtokosok és a jobboldali katonai körök támogatásával miniszterelnök lett. Meghirdette 95 pontból álló programját, törvényt hozatott a kormányzói jogkör kiterjesztéséről, átszervezte a kormánypártot (Nemzeti Egység Pártja), intézkedéseket léptetett életbe a tekintélyelvű rendszer kiépítésére. Külpolitikában szorosabbá tette Olaszországgal és Németországgal az együttműködést. Gömbös Gyula miniszterelnököt 1933. január 21-én a szekszárdi közgyűlés országos érdemeiért, valamint a helyőrség Szekszárdra kerüléséért a város díszpolgárának választotta.18 1933. júniusában a kormányfők közül elsőnek kereste fel Hitlert. 1934-ben szerződést kötött Olaszországgal és Ausztriával (római hármas paktum), majd Németországgal is, és elkötelezte magát a németek tervei mellett. Az 1934. októberében Sándor jugoszláv király és L. Barthou francia külügyminiszter ellen elkövetett marseille-i merénylet Magyarországon való előkészítése miatti súlyos külpolitikai bonyodalmat csak Olaszország támogatásával tudta leküzdeni. 1935. márciusában szembekerült a kormánypárt konzervatívabb Bethlen-csoportjával, de felülkerekedett. Átalakította kormányát, majd kormányzói kézirattal feloszlatta az országgyűlést. Az általa irányított 1935. évi választásokat a minden addiginál erősebb kormányterror jellemezte (endrődi sortűz). A választások után régi szegedi különítményes tiszttársait fontos politikai és katonai pozíciókba helyezte. 1936. május 14-től, egyre súlyosabbá váló vesebaja miatt, németországi szanatóriumban gyógykezelték. Münchenben halt meg 1936. október 6-án. 18 A helyőrség megszűnését követően az épületeket átmenetileg más célra hasznosították, majd lebontották. Napjainkban a területen iskola működik és 2014-ben Interspar üzlet épül.
