Új Dunatáj, 2014 (19. évfolyam, 1-4. szám)

2014 / 1. szám - Dobos Gyula: Szekszárd rt. város díszpolgárai

40

Új Dunatáj • 2014.1. szám

1910-ben valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki. 1909. dec. 30-án Szekszárd rt. város díszközgyűlése a város első díszpolgárának választotta. 1917-ben az MTA t. tagja lett. 1918. január 21-én Hídja pusztán, ma Szedres része, hunyt el.

Művei: Jelentés a selyemtenyésztés emelése céljából folyamatosított intézkedésekről (1-2. fűz., Bp„ 1880-82); Néhány szó Magyarország selyemtenyésztéséről és selyemiparáról (Szekszárd, 1896); Néhány szó a községi faiskolákról és befásításról, tekintettel selyemtenyésztésünk érdekeire (Bp., 1897); A selyembogarak veszedelme (Szekszárd, 1900) Irodalom: Gaáljenő: Bezerédj Pál t. tag emlékezete (MTA Emlékbeszédek, XVIL); Máday Izidor: Bezerédj Pál emlékezete (Bp., 1919).

Gróf Apponyi Albert2

(1846-1933)

Gróf Apponyi György kancellár és Sztáray Júlia grófnő fia, Albert 1846. május 29- én Bécsben született. Tanulmányait családja vallásosságának és királyhűségének megfelelően a jezsuiták kalksburgi intézetében kezdte, majd Pesten és Bécsben hallgatott jogot. Ezt követően nagy utazásokkal ismerkedett Németországgal és Franciaországgal. 1872-től a szentendrei kerület képviselője Deák párti programmal. 1878-ban a konzervatív párt egyik vezetője. A Szent István Társulat elnöke, amelyről azért mond le 1888-ban, hogy teljesen a politikának élhessen. Apponyinak fontos szerepe volt a véderő, majd az egyházpolitikai törvényjavaslatban.

1897-ben feleségül vette Mensdorff-Pouilly Klotild grófnőt.

1889-ben pártjával belépett a Szabadelvű Pártba. 1901-ben a képviselőház elnöke. Az obstrukció letörésének terve miatt kilépett a pártból, és 1904-ben az Ellenzéki Pártok Szövetségében folytatta tevékenységét. Egyik legfőbb mozgatója az úgynevezett nemzeti ellenállásnak.

1906-tól 1910-ig a Wekerle kormány kultuszminisztere. Négyéves működéséhez fontos közoktatási reformok fűződnek. 1917-18-ban újból kultuszminiszter. A kommün alatt bujdosásra kényszerült. A párizsi béketárgyalásokon Magyarország főmegbízottja. 1920-tól ismét parlamenti képviselő. A kormányzóválasztás egyik jelöltje volt.

2 RNL, 1911.1. kötet 754-756.p., Internet, TMÖL. Szekszárd város levéltára V./74/a Kjkv. 1921. május 13.