Új Dunatáj, 2014 (19. évfolyam, 1-4. szám)

2014 / 4. szám - Valachi Anna: Korai ellenszenvek - kései belátások: Radnóti Miklós ambivalens kötődései József Attilához, Juhász Gyulához és Babits Mihályhoz

Valachi Anna

KORAI ELLENSZENVEK - KÉSEI BELÁTÁSOK

Radnóti Miklós ambivalens kötődései József Attilához, Juhász Gyulához és Babits Mihályhoz

A címben megnevezett négy költőnek kivétel nélkül személyes köze volt Szegedhez. József Attila (1905-1937) és a nála négy évvel fiatalabb Radnóti Miklós (1909- 1944) odajárt egyetemre; Juhász Gyula (1883-1937) Szegeden született és ott is halt meg; Babits Mihály (1883-1941) pedig pályája elején, 1906-tól két éven át helyettes tanárként működött az ottani reáliskolában.1

Ezúttal mégsem az átmenetileg közös élettér szempontjából vizsgálom Radnóti költőtársaihoz fűződő kapcsolatát, hanem „nemzedéki” alapon. Hiszen Juhász és Babits - a Nyugat első generációjának kiemelkedő alkotói - személyükben képviselték azokat a modern világirodalmi irányzatokat, amelyeket a náluk fiatalabb poéták már meg akartak haladni, helyet követelve maguknak a hazai irodalom élvonalában. József Attila és Radnóti Miklós azonban nemcsak életkorban álltak közel egymáshoz, hanem költői pályájukon is sok volt a párhuzamosság, egyszersmind a különbség is - elsősorban a Juhászhoz és Babitshoz kötődő élményeik révén.

Ferencz Győző2, Radnóti monográfusa kötetében Kun Miklós pszichiáter3 viszszaemlékezését idézte, mely szerint a pályakezdő költő már 1929-1931 között, a

1 Juhász Gyula, egykori Négyesy-kollégista barátja írta róla 1924-ben, a Nyugat szerkesztőjét köszöntő lapszámban: „1906 őszén került a hallgatag és zárkózott fiatal Babits Szegedre, amelyet ő a por városának nevezett és 1908 őszéig lakott itt a Vitéz utca egyik emeletes házának földszinti szobájában, a könyvei és gondolatai, az írásai és tervei között. Mint állami helyettes tanárt vetette ide a sorsa, miután a bajai ciszterciták gimnáziumában próbaévét eltöltötte. Szegeden a reáliskolában helyettesítette a beteg Hegedűs Pált és amellett a latin nyelvet is ő tanította. [...] Életét megosztotta az iskola és az irodalom között, volt idő, amikor csak az éjszaka óráit szakíthatta a költészetnek, mert terhes és sokoldalú tanári működése egész napját lefoglalta. [...] Szegeden írta a Levelek írisz koszorújából számos darabját, itt érlelődött meg benne a Dante-fordítás, itt írta a Szagokról, illatokról szóló kísérletet. De sok minden született meg a Vitéz utcai szobában, aminek később, sajnos, nyoma veszett. így a Magyar esszék című nagy tanulmánysorozat, amely a modernség kritikája mintegy, és amelyet valósággal lázas izgalommal, heves ellenkezéssel és végül teljes behódolással olvastam el akkor.” (Ld: Juhász Gyula: Babits Szegeden. Nyugat, 1924. április 1.7. sz.)

2 Ferencz Győző (1954): József Attila-, Déry Tibor-, Nemes Nagy Ágnes-, Artisjus- és Radnóti-díjas költő, irodalomtörténész, műfordító. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia ügyvezető elnöke. Fő műve: Radnóti Miklós élete és költészete (kritikai életrajz, 2005, második, javított és részlegesen bővített kiadás: 2009).

3 Dr. Kun Miklós (1908-2005): orvos, pszichiáter; Szegeden született, s ifjúkorában Radnóti Mikós és a Szegedi Fiatalok baráti köréhez tartozott. Kapcsolatukról ld. bővebben: Péter, 29-37.