Új Dunatáj, 2014 (19. évfolyam, 1-4. szám)

2014 / 2-3. szám - Jankovits László: Alatta vagy fölötte? Humanista viták a költészet allegórikus jelentéséről (előtanulmány)

Jankovits László • Alatta vagy fölötte?

59

suadeant” (saját isteneik paráznaságát éneklik meg és szörnyűségekre csábítanak). Az idézett példánál, amelyet a Függelék 2. pontja tartalmaz, érdemes elidőzni.

Miért éppen ez a negatív példa? Általánosságban válaszolhatjuk, hogy Priapus, a kertek nagyszerszámú védistene nem tartozik a legszemérmesebb példák közé. Boccaccio esetében azonban van néhány sajátos körülmény. A szobrászokról, amint azt a Boccaccio-kommentárirodalom számon tartja, számos helyről értesülhetett Boccaccio a latin hagyományból. A szobrászok és Priapus kapcsolatáról azonban csak egyik kéziratából tudhatott, a Priapushoz kapcsolódó énekgyűjtemény, a Carmina Priapea ma ismert legrégebbi kéziratából (Cod. Laur. 33,31.), amelyet maga másolt le (a verset a Függelék 3. része tartalmazza).8

Térjünk vissza egy időre Mussatóhoz, az első védelmezőhöz, aki egyrészt maga is írt Priapus-verset (ezt Csehy Zoltán kiváló fordításában olvashatjuk),9 másrészt a verset gyalázók ellen a költészetet magasztaló és védelmező levelet (VII. levél) Giovanni da Vigonzához.10 Feltehetően Boccaccio is tudhatott minderről, s jóval összetettebb módon ő is felhasználta a Priapeát költészetvédelmének azon részében, ahol éppen elhatárolódik tőle: vizet prédikál és bort iszik.

Az elhatárolódás után következő fejezet tartalmazza a költészet ama meghatározását, amely Sylvester János és a Balassi-kör kutatási hagyományában jól ismert, s amely a Függelékben a 4. pontnál található.11

Az idézet értelmezése jóval nagyobb hangsúlyt helyez a költői inspiráció és az újítás elemére, mint arra, amit a rejtett értelemre. Holott ez az az eleme a meghatározásnak, amely a leginkább szolgálja a költészet védelmét és a teológiához közelítését. Ez jelenik meg abban a szintén sokat idézett, szintén a 4. pontban található részben, amely a költői és a szónoki leleményt elkülöníti. Ezzel válik teljessé a kép. A költő olyan tevékenység eredménye, amely creatio - Boccaccio, mondhatni itt annak az alkotásnak a kifejezésével él, amely a Bibliában egyedül a Teremtő birtoka.12 Elébb olyan gondolatokról szól, amelyeket senki sem hallott, s amelyek nem tartoznak a megszokott gondolatok közé - ha jól értjük, a peregrinus jelző erre utal. Érthető, hogy majd száz évvel később Verona tudós püspöke, az idősebb Ermolao

8 Carmina Priapea, 10, magyarul Priapusi versek: Római erotikus költemények, ford., jegyz., tan. Fehér Bence, Bp., Kirké, 2000 (Kirké Kétnyelvű Klasszikusok, 1), 10-12.

9 V. Crestini, Poesieineditedi AlbertinoMussato, Giornale degli eruditi e dei curiosi, 5(1884- 1885), 126-127, magyarul Csehy Zoltán, Amalthea szarva: száz itáliai humanista költő, Pozsony, Kalligram, 2012,12-14.

10 Mussato, Écérinide, i. m., 38-41.

11 Giovanni Boccaccio, Genealogie deorumgentilium libri, ed. Vincenzo Romano, Bari, Laterza, 1951,699.

12 Ezzel kapcsolatban 1. Curtius, i. m., 155-156.