Új Dunatáj, 2013 (18. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 1-2. szám - Meskó Norbert: Rövid vagy hosszú távú párkapcsolat: Evolúciós pszichológiai modellek és kutatások
MeSKÓ NORBERT • RÖVID VAGY HOSSZÚ TÁVÚ PÁRKAPCSOLAT 87 Az eredeti kérdőív hét itemből állt, amelyből kettő a válaszadó korábbi szexuális viselkedésére vonatkozott, további kettő a jövőben várható viselkedésére, az utolsó három pedig a válaszadó érzelmi elköteleződés nélküli szexszel kapcsolatos általános attitűdjéről adott képet. Eredményeik azt mutatták, hogy a férfiak általában magasabb pontszámot szereztek a SOI skálán, mint a nők. Mindkét nem esetében azt találták, hogy vannak olyanok, akik inkább hajlandók részt venni érzelmi elköteleződés nélküli szexuális kapcsolatokban, ezeket korlátlan szocioszexualitású-nak neveztek, szemben a másik csoporttal, akiket korlátozott szocioszexualitással jellemeztek. A relatíve magas SOI pontszám jelzi a válaszadó rövid-távú kapcsolatok iránti nyitottságának mértékét (ami rövid idő alatt számos partnerrel folytatott rövid szexuális viszonyt jelent), míg az alacsony SOI pontszám a hosszú távú párkapcsolatok preferenciáját mutatja (időben hosszabb és kizárólagos szexuális kapcsolat relatíve kevés szexuális partnerrel). Gangestad, Simpson (2000) későbbi magyarázata szerint a SOI pontszámok egy alternatív párválasztási taktika alkalmazását jelentik a kondicionális párválasztási stratégiákon belül. A stratégia és a taktika kifejezéseket különböző jelenség leírására használjuk. A párválasztási taktikát általában kondicionális stratégiának nevezzük, amennyiben ez az egyednek különböző viselkedéses megnyilvánulások közötti választását jelenti, és nem az egyedek közötti genetikai különbözőségből ered. A kondicionális stratégiák a kompetitiv képességek közötti különbségekből adódnak. így a magasabb versengési potenciállal bíró individuumok különleges párválasztási taktikák segítségével képesek növelni rátermettségüket, míg az alacsonyabb kompetíciós adottságúak úgy maximalizálják fitneszüket, hogy alternatív párválasztási taktikákat használnak, amelyekkel például képesek elkerülni a hímek közötti közvetlen versengést. A fenotípusos minőséggel összefüggő alternatív párválasztási stratégiákat státusz-függő stratégiáknak nevezzük (Gross 1996). Mások rámutattak azonban arra, hogy a rövid- és hosszú-távú párválasztási taktika nemenként eltérő formában valósulhat meg (Archer, Mehdikhani, 2000). A női párválasztási taktika sokkal összetettebb, és a rövid távú vs. hosszú távú preferenciák megkülönböztetése nem elég árnyalt (Bleske, Buss 2000). A férfiak egyrészt sokkal inkább hajlanak rá, hogy elfogadják egy ellenkező nemű idegen szexuális ajánlatát mint a nők (Clark, Hatfield, 1989). Míg azonban a férfi számára fiziológiai korlátokba ütközik rövid idő alatt több partner szexuális vágyainak kielégítése, addig a nő számára ez nem jár együtt hasonló élettani korlátozással. Ezért a magasabb SOI érték nem szükségszerűen van kapcsolatban a nők párkapcsolati minőségével.
