Új Dunatáj, 2013 (18. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 1-2. szám - Alabán Péter: Értelmezések harca: Teleki Pál megítélése a történeti irodalomban
Alabán Péter • Értelmezések harca 73 mányi Intézetnek. Tanítói munkássága kapcsán szokatlan egyetemi előadásairól is olvashatunk: „Az angol világbirodalom gazdasági egységét, a termelést, az ott felhasznált anyagokat úgy mutatta be, hogy fejtegetéseit az angol ember reggelijének ismertetésével indította.”62 Eszmeiségét nézve ugyanakkor világképének, erkölcsi világnézetének, hazaszemléletének, nemzetfogalmának, magyarságtudatának, népjog-felfogásának, s állameszméjének jellemzőit járja körbe Fodor, melynek hitelességét növeli az a tény, hogy évtizedekig munkatársa volt a tudós-politikusnak. A kiemelt művek szinte maguktól vetették fel az igényt egy összegző monográfia elkészítésére: a többször idézett Ablonczy könyve igen alapos feldolgozást nyújtva, öt időszakot tárgyalva, historiográfiai bevezetéssel, képekkel és irodalomjegyzékkel ellátva foglalta össze Teleki Pál életútját a korábban viták tárgyát képező részeket külön véve (például így kapott külön alfejezetet a második zsidótörvény, a semlegesség-revízió kérdése, vagy öngyilkosságának körülményei). A szerző ezek kapcsán részletezi számára a hagyomány legfontosabb alkotórészét jelentő nacionalizmusát63, vagy akár a Bethlennel folytatott sajtópolémiát; utóbbi révén nyomon követhető a két politikus nézet- és véleménybeli különbségei, de kitér a botrányos frankhamisítási ügyre is. Teleki Bethlennek írt memoranduma és más előkerült iratai arról tanúskodnak, hogy az utódja politikáját több ponton hibásnak tartva, összefoglalóan Bethlen személyiségéről is rossz képet festett. A botrányban ugyanakkor Ablonczy arra a megállapításra jut, hogy abban Teleki központi szerepet játszhatott, sőt akár összekötő személy is lehetett a kormány és a hamisítók között. A Windischgrátz Lajos herceg, volt közélelmezésügyi miniszter utóbbi állítását, s magát a gyanút erősítheti Teleki Pál politizálási stílusa: „jellemétől nem volt idegen a szokatlan, hazardőr politizálás. 1921 elején minden józan külpolitikai érvnek, sőt hadügyminiszterének is ellentmondva kardoskodott Nyugat-Magyarország fegyveres megtartása mellett - akár az antanterők ellenében is. Későbbi pályáján is találunk olyan megoldásokat, amelyek ellenkeztek a politikai harc bevett formáival.”64 Ablonczy Balázs monográfiája „a politikus és a közéleti” Teleki gondolkodásához köti revíziós munkásságának egyik fő ideológiáját, a Szent István-i állameszmét. A Magyarországnak az elveszített területekre jogát képező gondolat, valamint a nemzetiségi politika között olyan áthidalható megoldást talált, amely eszme se nem imperialisztikus, se nem hódító, hanem „valamiféle primus inter pares-viszony 62 Pritz, 2002 63 Uo.: 327. 64 Uo.: 277.
