Új Dunatáj, 2013 (18. évfolyam, 1-4. szám)

2013 / 1-2. szám - Alabán Péter: Értelmezések harca: Teleki Pál megítélése a történeti irodalomban

70

Új Dunatáj • 2013.1-2. szám

kérdésekben merevnek bizonyult, s a politizálás mindennapjaiban elengedhetetlen apró ravaszságok teljességgel idegenek voltak tevékenységétől.” Kormányfői pozícióját leginkább „személyes respektje” erősítette meg, míg esetében a tekintély kivívása csupán (és legfeljebb) a trianoni békeszerződés előkészítése kapcsán nyilvánult meg.54 Az ellenforradalmi rendszer (valamint a kormányzói hatalom) politikai és gazdasági eszközökkel történő megszilárdítása azonban kétség kívül Telekivel vette kezdetét, melynek érdemét a sorozat más szerzői is elismerték.55

Az 1980-as évek már valóban új oldalról tették lehetővé Teleki Pál életének megismerését: az emlékiratok fellendülése és népszerűvé válása, majd a rendszerváltozással bekövetkező korszakváltás, vagy a halálának 50. évfordulójának tiszteletére rendezett emlékév további hozadékai még pontosabb portré elkészítéséhez járultak hozzá. Az 1991. április 4-én tartott emlékülés, valamint az 1992. január 9-i vitaülés 15 előadás és tanulmány formájában került kiadásra a washingtoni Occidental Press könyvkiadó tulajdonosa, Csicsery-Rónay István és Vigh Károly szerkesztésében. A Teleki Pállal foglalkozó műveket összegyűjtő bibliográfiával ellátott kötet eltérő szegmensekből közelít a tudós politikusra fél évszázad távlatából. Antall József akkori miniszterelnök (1990-1993) nyitóbeszéde a nemzeti érdekek előtérbe állításával elismeri ugyan Teleki Pál politikai tévedéséit, többször is nem megfelelő helyzetmegítélését, a klasszikus jogállamokra nem jellemző jogalkotásban való részvételét, de szavai szerint mindezt „nem lehet utólag, utólagos gaztettekkel”, illetve „az emberi jogok ellen elkövetett bűnök szemüvegén keresztül nézni visszafelé”, figyelembe véve az adott kor indítékait, közvéleményét, politikáját és szemléletét.56 Az ülések előadásai ennek szellemében valóban nagyobb tárgyilagosságot képviseltek önálló tudományos érték(ek)et képviselve. Közülük új elemként tűnik fel a nemzetiségi politika oldaláról Teleki kevésbé taktikai, sokkal inkább morális megfontolásokra épülő, s a magyar nemzeti érdekeket így magyarázó értékrendje57, vagy éppen a tudományos igényekkel, pedagógiai és nemzetnevelő szándékkal átszőtt gazdaságpolitikai szemlélete; utóbbin belül a régóta elodázott mezőgazdasági birtokviszonyok minőségi szempontokat követő átalakítása és a külföldi versenyképességünk fokozása emelhető ki.58

54 Romsics, 1982: 106-107.

55 Vö. Sipos, 1988:53.

56 Csicsery-Vigh (szerk.), 1992: 13.

57 Diószegi, 1992:75.

58 Kemenes, 1992:181-182.