Új Dunatáj, 2013 (18. évfolyam, 1-4. szám)

2013 / 1-2. szám - Alabán Péter: Értelmezések harca: Teleki Pál megítélése a történeti irodalomban

70 Új Dunatáj • 2013.1-2. szám kérdésekben merevnek bizonyult, s a politizálás mindennapjaiban elengedhetetlen apró ravaszságok teljességgel idegenek voltak tevékenységétől.” Kormányfői pozíci­óját leginkább „személyes respektje” erősítette meg, míg esetében a tekintély kiví­vása csupán (és legfeljebb) a trianoni békeszerződés előkészítése kapcsán nyilvánult meg.54 Az ellenforradalmi rendszer (valamint a kormányzói hatalom) politikai és gazdasági eszközökkel történő megszilárdítása azonban kétség kívül Telekivel vette kezdetét, melynek érdemét a sorozat más szerzői is elismerték.55 Az 1980-as évek már valóban új oldalról tették lehetővé Teleki Pál életének meg­ismerését: az emlékiratok fellendülése és népszerűvé válása, majd a rendszerválto­zással bekövetkező korszakváltás, vagy a halálának 50. évfordulójának tiszteletére rendezett emlékév további hozadékai még pontosabb portré elkészítéséhez járultak hozzá. Az 1991. április 4-én tartott emlékülés, valamint az 1992. január 9-i vita­ülés 15 előadás és tanulmány formájában került kiadásra a washingtoni Occidental Press könyvkiadó tulajdonosa, Csicsery-Rónay István és Vigh Károly szerkesztésé­ben. A Teleki Pállal foglalkozó műveket összegyűjtő bibliográfiával ellátott kötet eltérő szegmensekből közelít a tudós politikusra fél évszázad távlatából. Antall Jó­zsef akkori miniszterelnök (1990-1993) nyitóbeszéde a nemzeti érdekek előtérbe állításával elismeri ugyan Teleki Pál politikai tévedéséit, többször is nem megfele­lő helyzetmegítélését, a klasszikus jogállamokra nem jellemző jogalkotásban való részvételét, de szavai szerint mindezt „nem lehet utólag, utólagos gaztettekkel”, illetve „az emberi jogok ellen elkövetett bűnök szemüvegén keresztül nézni vissza­felé”, figyelembe véve az adott kor indítékait, közvéleményét, politikáját és szemlé­letét.56 Az ülések előadásai ennek szellemében valóban nagyobb tárgyilagosságot képviseltek önálló tudományos érték(ek)et képviselve. Közülük új elemként tűnik fel a nemzetiségi politika oldaláról Teleki kevésbé taktikai, sokkal inkább morális megfontolásokra épülő, s a magyar nemzeti érdekeket így magyarázó értékrendje57, vagy éppen a tudományos igényekkel, pedagógiai és nemzetnevelő szándékkal át­szőtt gazdaságpolitikai szemlélete; utóbbin belül a régóta elodázott mezőgazdasági birtokviszonyok minőségi szempontokat követő átalakítása és a külföldi versenyké­pességünk fokozása emelhető ki.58 54 Romsics, 1982: 106-107. 55 Vö. Sipos, 1988:53. 56 Csicsery-Vigh (szerk.), 1992: 13. 57 Diószegi, 1992:75. 58 Kemenes, 1992:181-182.

Next

/
Thumbnails
Contents