Új Dunatáj, 2013 (18. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 1-2. szám - Alabán Péter: Értelmezések harca: Teleki Pál megítélése a történeti irodalomban
Alabán Péter • Értelmezések harca 67 tetés, a nacionalizmus, az irredentizmus egyik szülőatyja; hogy az első miniszterelnöksége idején bevezette a botbüntetést, munkásellenes szankciókat alkalmazott; elősegítette az olasz-német orientációt; hogy zsidótörvényeket alkotott, s végső soron még akkor is folytatta az öngyilkos politikát, amikor már maga is érezte a mind szörnyűbb veszélyt.” Száraz, Bibó István nyomán írt a hazai antiszemitizmusról, a magyar zsidóság integrálásának lehetőségeiről 1976-os, Egy előítélet nyomában című, 2012-ben újra kiadott esszéjében, míg történeti drámáiban a nemzet nagy kudarcainak, elszalasztott lehetőségeinek elemző ábrázolásra vállalkozott. A felelősség és a horthysta emigráció bűnének kiemelése szerepelt Juhász Gyula történésznél, a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd rendes tagjánál, aki a második Teleki-kormány külpolitikáját elemezve részletesen bemutatta a második világháború kitörésétől a hadba lépés időpontjáig tartó periódust. Rávilágított arra, hogyan született meg a második bécsi döntés, milyen körülmények hatására köttetett meg a jugoszláv-magyar örök barátsági szerződés, milyen volt az adott időszakban a magyar-brit viszony, és milyen okok vezettek Magyarország háborúba lépéséhez. A szerző részletes portrét rajzolt Teleki Pál személyéről, és ismertette öngyilkosságának körülményeit is. A hat fejezetben kifejtett külpolitikai irányvonal talán legnagyobb hibájaként említi, hogy a délkelet-európai semleges blokk terve, azon belül például a román-magyar közeledés elérése helyett a kormány minden lépését a revízió megvalósíthatóságától tette függővé, akadályt gördítve ezáltal a fegyveres semlegesség fenntartása elé.46 Ehelyett Teleki a Romániával szembeni, már nem etnikai elvekre épülő magyar követelések tervezetén dolgozott, részben védelmi és katonapolitikai érveket felsorakoztatva. Románia elszigetelését szolgálta a szerző szerint a jugoszlávok felé nyitás is. Juhász a kormányválság kapcsán a miniszterelnök személyiségjegyeire is tesz megjegyzést: akaratgyengeséggel és határozatlansággal vádolta, míg az árpilis elején történt, Jugoszlávia elleni akciót a szégyenletes szerződésszegés, s a területi revízió miatti „mohó vággyal” magyarázta, amely aztán hazánkat a németek oldalán belesodorta a második világháborúba.47 A 60-as évek hozták meg ugyanakkor az első, kizárólag Teleki Pál személyéről szóló művet, amelyet Tilkovszky Lóránt írt. A Kossuth Könyvkiadó Népszerű történelem című sorozatában átdolgozott és kiegészített formában megjelentetett alkotás nyolc fejezetben, sokoldalúan tárgyalja a sajátos életutat, s érdekes módon a közvéleményt talán leginkább érdeklő, a kormányfő halálának körülményeiről szó46 Juhász, 1964:72. 47 Uo.: 299,306.
