Új Dunatáj, 2013 (18. évfolyam, 1-4. szám)

2013 / 1-2. szám - Ruzsa Éva: Szabó malom-e a Szabó malom? Egy malom tulajdonosai a 20. század közepéig

Rúzsa Éva • Szabó malom-e a Szabó malom?

47

addig az ügyvéd, állítása szerint, jelezte örökösödési igényeit. Sőt: szemére vetette a közjegyzőnek, aki maga is elismerte, hogy a végrendelet szerint megnevezett utóörököst a Magyar Zsidók Pro Palesztina Szövetségét nem értesítette a hagyatékról, így a szervezetnek sejtelme sem volt arról, hogy jogosult lehetett volna az örökségre. Polémiájuk a köteles részről, értelmezéséről már átvezet a póthagyatéki eljárásra, de egyben arra is rámutat, amelyet a hagyatéki eljárás elhúzódó folyamatában az ellenérdekelt igénylők mellőztek, figyelmen kívül hagytak: hogy a vagyonszerzés módjától, a mögötte rejlő pénzfedezettől függetlenül az ingatlanok tulajdonjoga a megvásárláskor Fischhof Sáráé és első férjéé, Pajor Gyuláé volt.

A Szekszárdi Törvényszék Almási panaszának helyt adó végzése alapján a póthagyatéki tárgyalás 1948. július 29-én kezdődött. Almási Gusztáv hagyatékértékemelési követelése a korábbi malomfoglalási akciója alapján Hokkesnét már egyáltalán nem lepte meg. Szabó György holttányilvánítása után Hokkesnétől sógornője gondnokságát megvonták, és helyébe vérszerinti rokonát, Almási Gusztávot nevezték ki. Gondnoksága visszavonása után Hokkesné kérelmezte, hogy a malom működtetésére, ahogy az ő esetében volt, ne terjedjen ki a gondnok feladata. Indoklása szerint csak a malom telekkönyvi tulajdona Fischhof Sárié, az őrlés viszont a Szabó malom cégen keresztül a bátyjáé.21

A gondnoki tisztség átvételekor Almási úgy vélte, hogy unokahúga vagyonáról mindenképpen leltárt kell készítenie, még akkor is, ha a malom működését továbbra is az Elhagyott Javak Kormánybiztossága felügyeli, vagy akár egy kívülállóval működteti. Ezért Hokkesné távollétében a helyére kirendelt vagyonkezelővel együtt megjelent a malomnál, elbocsátotta Hokkesné alkalmazottját, helyére saját jelöltjét helyezte, majd a korábbi malombérlőkkel, mint tanúkkal leltárt készített a teljes malomberendezésről és készletről. így 125 vagonnyi részben állami búza is a hagyaték részévé vált, ami alapján az ügyvéd a hagyaték teljes értékét egymillió forintra kérte felemelni. Mivel ez, álláspontja szerint, teljes egészében Fischhof Sári tulajdonát képezte, ezért elhunyt unokahúga örökségét ági vagyonként határozta meg, amelyre az anyai nagyszülőkről (vagyis Almási szüleiről) rá szálló vagyon tekintetében a felmenői köteles részt ötszázezer forintban kérte meghatározni. S ez a köteles rész, álláspontja szerint akkor is jár, ha a házaspár kölcsönös, közös végrendelete a törvényes formai követelményeknek, amelyet azonban vitatott, megfelelne.

21 PJT. Ig.o. Gy.i. 955-2/1952 iratban a megyei árvaszék 236/1947. sz. irata. A cégbírósági, járási főszolgabírói és Paks községi iratok hiánya miatt a malomra, mint vállalkozásra irat nem áll rendelkezésünkre.