Új Dunatáj, 2013 (18. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 1-2. szám - Cserna Anna: Daróczy család birtoklása és eladósodása (rajzolat)
36 Új Dunatáj *2013.1-2. szám vei, a hitelezőkkel, akik szép számmal jelentkeztek a kölcsöneik megtérítésére. Átmeneti megoldásként 1820-ban árverezésre kerültek a család ingóságai, bútorok, konyhai eszközök, porcelánok, képek, egyéb háztartási tárgyak, amelyekből 1500 forint folyt be.8 Csapó Dániel tíz éven át úgy látta el a gondnoki teendőket és a gyerekek atyai gyámságát, hogy nem tartott igényt az őt megillető javadalmazásra. 1828- ban ezt a feladatott rábízta hivatali, az alispáni elfoglaltságára hivatkozva időközben nagykorúvá lett legidősebb fiúra, Zsigmondra. Precíz gondnoki elszámolása nemcsak a bevételek és a kiadások jegyzékbe vétele, hanem a családi történések, a birtokügyletek, a gyerekek neveltetésének a dokumentuma is. Csapó Dánielnek a Daróczy birtokokat terhelő kb. ötvenezer forintot, valamint az apa és a gyerekek eltartására fordítandó összeget kellett előteremtenie. Bár az ősiség komoly akadálya volt a birtok eladásnak, mégis a család esetében ez kínálkozott megoldásnak. A már per alatt álló adósságok fedezésére, illetve a gyerekek nevelésére, a zálogban lévő szántóföldek kiváltására Csapó Dániel eladta a gyerekek Békés vármegyei anyai örökségét 42000 forintért 1823-ban, és a paksi kuriális házat, valamint a szőlőt 18 ezer forintért. Az eredményről Csapó a következők szerint számolt be a Tekintetes Karoknak és Rendeknek: „...az Egek iparkodásimat úgy meg áldották hogy ezen pénzbeli módokkal a’ Bölcskei és Madocsai Jószágokat visza váltván magát Daroczy Urat szinte 1824 Esztendőben történt haláláig cselédestül tisztességesen eltartottam a! tizenegy élő magzatokból 9 férjfiakat illendően ruháztam és tanítattam hetet pedig felis neveltem..!’. Gyakorlatilag Csapó Dániel közel 35 ezer forint tőkepénzt és az ingatlanokból évente bejövő 3000 forint jövedelmet tudott átadni a gyerekeknek. A vagyon zárolása az utolsó percben történt, mert még egy picinyke esély kínálkozott a birtokrészek megmentésére. A zárgondnokság általában ott segített, ahol még az anyagi romlás súlyossága ellenére működésbe hozható volt a gazdaság, ahol még volt igásállat, egyéb állatállomány. Csapó Dániel nem maga gazdálkodott, hanem a biztosabb jövedelmet hozó bérbeadás útján üzemeltette a kiváltott földeket.9 Gondnoki ténykedése alatt sikeresen elhárította a csődöt, megőrizte a családi név reputációját, becsületét. Csapó Dániel 8 TML, IV.l.b Tolna Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai 10:119/1820., (továbbiakban: VTML, Kgy:) 9 Glósz 53. p.