Új Dunatáj, 2013 (18. évfolyam, 1-4. szám)

2013 / 1-2. szám - Cserna Anna: Daróczy család birtoklása és eladósodása (rajzolat)

34

Új Dunatáj »2013.1-2. szám

nya vezetett a Daróczy család eladósodásához olyannyira, hogy az 1830-as években már az adósság növelésére sem volt kilátásuk. Egy beszédes, viszonyítási adat: 1800- 1849 között a család tekintélyes összeget, 90 000 forint hitelt vett fel, amelynek csupán közel a felét tudták visszafizetni.5

Ezt az általános képet színezi, árnyalja és konkretizálja Daróczy József személyes élettörténete. Daróczy József 7 évesen vesztette el az apját, nemesi testőrként szolgált, majd királyi tanácsosi címet is elnyerte, és 1800 táján hazatérve családot alapított. Tótváradjai Kornis Máriával kötött házasságában 12 gyermeke, 11 fiú és egy lány született, egy fia kisgyermekként halt meg. 12. gyermekük születésekor feleségét is elveszítette 1814-ben. Ezernyi gonddal, a népes családjáról való gondoskodás mindennapjaival szembesült. A birtokainak igazgatásával, a gazdálkodás nehézségeivel küszködő Daróczy József küzdelmes évek után mondott le vagyonának kezeléséről. Előzménye, hogy az aggódó nagymama, özvegy Kornis Sándorné úgy látta, hogy vője nem tud megbirkózni a családfői tiszttel, ezért fordult a vármegyéhez segítségért a vagyon mielőbbi zárgondnokság alá helyeztetéséért 1819-ben. Nem kevesebb váddal illette Daróczy Józsefet, mint azzal, hogy elherdálja, elpazarolja a felesége és saját javait, és ez által bizonytalanná teszi 11 gyermeke jövőjét és örökségét. Tékozló atyának titulált Daróczy József a vármegyének adott válaszában mindezen állításokat visszautasította azzal, hogy a birtokai közül egyetlen egyet sem idegenített el, ami nem volt teljesen igaz, mert 1816-ban eladta némedi részbirtokát, viszont nem titkolta el anyagi nehézségeinek okait. „... sullyos környüállásokkal légyek terhehetve, melly környkiállásokban lehete külömben tselekedni? - tette fel a kérdést önmagának és a vármegyének. Tehetetlenségbe fulladt, lehetetlen és balszerencsés élethelyzeteinek sora az atyai jussának átvételével kezdődött. Daróczy József Anna húgával és a kísértetiesen azonos életutat megtett Antal testvérével hosszú időn át osztatlanul kezelték az örökségüket, és nem osztoztak meg az egyéb haszonvételeken, a Pakson levő négy családi kúrián sem.6

Az osztály megkötése úgy 1810 körül ejtődött meg. József örökrészéhez adóssággal terhelten jutott, és a szántóföldjeinek nagyobb része is rokon családoknál zálogban volt. Hitelből költséges per útján visszaszerezte a földjeit. Hitelből lakházat, istállót építtetett, gazdasági eszközöket vásárolt. Alighogy befejezte a birtokberuházást, mindene tűzben elégett nemcsak az építmények, hanem kétévi gabonatermése is. Szintén kölcsönből újraépítkezett, és a birtokainak megmentésére

5 Glósz 13-42. p.

6 TML, IV. 1 .d. Tolna Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai Ö 541, Glósz 60. p.