Új Dunatáj, 2013 (18. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 1-2. szám - Cserna Anna: Daróczy család birtoklása és eladósodása (rajzolat)
32 Új Dunatáj • 2013.1-2. szám ekkorra visszafordíthatatlannak bizonyult. Ha a nemzedéki táblára tekintünk bőséges a gyermekáldás. A lányok házasságaival a rokonsági kör egyre bővült. Újabb és újabb családok léptek közeli, vérségi kapcsolatba a Daróczyakkal. A negyedik generációnál Csík, Fiáth, Zlinszky, az ötödik-hatodiknál Csuzy, Rosty, Zalabéri és Szentgyögyi Horváth, Nemeskéri Kiss, Sauska családok váltak birtokostársakká.3 Több településen, több birtoktestből álló paksi uradalom területén a 18. század végétől már közbirtokosságról beszélhetünk, azaz a vérségi alapon közös birtoklás alakult ki. A családok, a nemzedékek, az osztályos atyafiak időnként a közös vagyon felosztását megejtették egymás között. A successorok, az örökösök a birtokhányadukon maguk gazdálkodtak. Az osztállyal egyes ingatlanok, legelők, erdők felosztása nem látszott célszerűnek, tehát a már ténylegesen megosztott nemesi ingatlanokhoz tartozó ún. királyi kisebb haszonvételek, mint az italmérési és kocsmáltatási jog, a malomjog, a külön kiváltságként járó vám-, rév, piac-, és vásártartási jog osztatlanul az osztályosok közös használatában maradtak, vagyis a részesedésük a hányaduknak megfelelően történt mindezekből.4 A 18. század második felétől az öröklés rendje és a családi kapcsolatok terebélyesedésével megállíthatatlanul megindult birtokosztódás, nem feltétlenül azonos módon sújtotta az egyes családokat. Nyilván a földterület nagyságának, az örökösök számának függvényében gyorsabban, vagy lassabban következett be a birtokvesztés. A Daróczyak tulajdoni hányadára nincsen megbízható adat, így sajnálatos, de a birtokuk terjedelme, nagysága sem határozható meg holdakban kifejezhetően. A paksi közbirtokosságban minden bizonnyal a család a jelentékeny birtokkal rendelkező birtokosok közé tartozott, ugyanis hét településen, Paks Mezővároson kívül Bölcskén, Madocsán, Gerjenben, Bikácson, Dunaszentgyörgyön és Némedin (ma Tolnanémedi) voltak birtokaik még a 19. század elején is. Glósz József kutatása alapján annyit tudunk, hogy Paks határa az uradalom 1/48-ad részét képezte, és a Daróczy fiúk a hajdani birtokrészből 1/24 résszel rendelkeztek. A birtoklásra, a közbirtokosság mibenlétére illusztrálásképpen néhány adalék szintén Glósz József nyomán: Dunaszentgyörgy 9000 holdján 1767-ben a Daróczy és a kuriális nemesség osztozott. 1843-as adat szerint az itteni birtokosok átlagosan már csak 200-500 hold földet birtokoltak; a Bölcske-Madocsa közbirtokosság 15000 holdját 1767-ben gr. Batthyány, Daróczy és a Cseh famíliák birtokolták. 1847-ben ugyanezen terület 22 birtokos között oszlott meg, egy birtokosra átlagosan 680 hold jutva. A birtokaik feldarabolódása, a hitelképességük hiá-3 Nemesi Évkönyv 1924, 68. p., Cserna Anna archontológiai kutatása, kézirat 4 Béli Gábor: Magyar jogtörténet Az államalapítástól 1848-ig 2. változatlan kiadás Pécs, 1996,27. p., (továbbiakban: Béli)
