Új Dunatáj, 2013 (18. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 1-2. szám - Várady Zoltán: Daróczy István alispán tevékenysége 1699-tól 1703-ig
20 Új Dunatáj • 2013.1-2. szám Az 1700. május 17-i közgyűlésen Daróczy bizonyságlevelet kért Űzd és Borjád falvak birtoklási jogáról, hiszen Dallos András már korábban elismerte, hogy e falvak Daróczyhoz és birtokostársaihoz tartoznak, önként lemondva azok birtokjogáról.5 Az 1700. októberi közgyűlésen tették közzé a paksi Paksy-család leányága javára a jelenlevő idősebb és ifjabb pakosházi Paksi János ellen a királyi táblán hozott és a hétszemélyes táblán megerősített ítéletet. A család kérésére a vármegye a végzést bizonyságlevéllel együtt át is nyújtotta a számukra.6 1701. január 5.-én Szekszárdon tartottak közgyűlést, amelyen Daróczy István mellett szolnoki Jármy László is szerepelt a résztvevők között a paksi birtokok másik örököseként, s együttesen léptek fel a paksi Paksy-familia leányágának képviselőiként Űzd, Borjád és Hódos birtokok használatát illetően Dallos feleségével, Furdics Mária Judittal szemben.7 Csak 1702-ben jött létre az egyezség Daróczy és a fiscus (kincstár) közt, miszerint a Paksy-familia leányága megkapta Paks mezővárosát és további 27 Tolna megyei birtokrészt, amelyekért 32.000 forintot kellett Daróczynak lefizetnie.8 A birtok nagysága Hogy ez a birtok meglehetősen számottevő lehetett, a vármegye által rárótt terhek bizonyítják a legjobban. Az 1702. július 4-i részleges gyűlésen a kanizsai vár bontásához küldendő 42 megyei munkás megoszlásáról kellett dönteni, s az Esterházy-uradalom 8 embere után sorrendben a paksi kincstári birtok következik 5 emberrel, megelőzve a simontornyai uradalmat, valamint a szekszárdi és a bátaszéki apát birtokait. Ezek 4-4 embert adtak a munkálatokhoz.9 Július 29-én a tolnai részleges gyűlésen a budai dicasterialis bizottság levelében foglaltaknak megfelelően 90 szekér és 800 ökör repartícióját készítették el (végül 5 TML. Kjkv. 52; Várady 1992.31. (223. regeszta) 6 TML. Kjkv. 59-60; Holub 1974.72; Várady 1992.37. (290. regeszta) 7 TML. Kjkv. 59; Holub 1974.71; Várady 1992. 35-36. (275-287. regeszta) 8 Wallner Ernő: Paks településképe. Földrajzi Közlemények 1958.1. sz. 18.; Holub 1974.13; Koch 1976.34. 9 TML. Kjkv. 72; Várady 1992. 48-49. (396, 398. regeszta) Eredetileg 40 embert kellett volna küldeni, végül 2-ről döntöttek. Miután 21 jobbágyra jutott 1 Kanizsára küldendő ember, a paksi kincstári birtokon eszerint 105 jobbágynak kellett ekkoriban dolgoznia.
