Új Dunatáj, 2013 (18. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 3-4. szám - RECENZIÓK - Tölgyesi József: A német anyanyelvű oktatás évszázadai Tolna megyében. Kurucz Rózsa: A német anyanyelvű oktatás évszázadai Tolna megyében / Die Jahrhunderte des muttersprachlichen Deutschunterrichts im Komitat Tolnau.- Gyökerek és hajtások / Wurzeln und Triebe II.
A NÉMET ANYANYELVŰ OKTATÁS ÉVSZÁZADAI TOLNA MEGYÉBEN Kurucz Rózsa: A német anyanyelvű oktatás évszázadai Tolna megyében / Die Jahrhunderte des muttersprachlichen Deutschuterrichts lm Komitat Tolnau. - Gyökerek és hajtások/Wurzeln und triebe II. A 18. század első felében a Magyarországon megindult nem magyar ajkúakkal történt telepítések/betelepülések rendkívülien átrendezték a lakosság nyelvi összetételét. A Dunántúlra a német ajkúakkal olyan nemzetiségűek érkeztek, akik nem csak pótolták a török idők alatti emberveszteséget, hanem számos térségben (főképpen a Bakonyban, a Balaton-felvidéken, a Vértes környékén és a történelmi Tolna vármegyében) domináns népességgé váltak. Természetesen, a korai - nyelvi, gazdasági, életmódbeli, tradicionális hagyományaikkal élő ésszerű és érthető - elkülönülésnek számos olyan következménye volt, amely számukra közel két évszázadon át sikeres életstratégiává lett, s megőrizték azt az identitásukat, amely kezdetben idegennek számított az őket körülvevő magyar lakosság körében, de markáns példamutatásuk (a munkához, vallásukhoz, hagyományaikhoz, nyelvükhöz való viszonyulásuk) mindkét közösséget hozzásegítette ahhoz, hogy fokozatosan kölcsönösen elfogadják egymást. A közelmúltban újjáéledt német nemzetiségi tradíciók, a hagyományok, a nyelvi identitás újra felfedezése számukra azt jelenti, hogy önmagukban tovább őrzik őseik emlékezetét, identitásukat, s hozzásegítik az országot ahhoz, hogy általuk gazdaságilag (és számos vonatkozásban kulturálisan is) tovább erősítsük kapcsolatainkat az Unió német nyelvű országaival, térségeivel. A német nemzetiség hazai története kutatásából már eddig is jelentős mennyiségű könyvészeti anyag készült, amelyek főképpen a nyelvjárásaik, az etnokulturális hagyományaik, valamint falvaik, településrészeik története köréből készültek. Politikatörténeti okokból viszonylag újnak számíthatók (legalábbis intenzitásában, térségi és időbeli kiterjedtségében) a hitéletük és az iskoláztatásuk területén végzett kutatások. Ez utóbbiban, a német nemzetiség anyanyelvű oktatásának múltjával kapcsolatban készült egy valóban kitűnő könyv, konkrétan a Tolna megyei térségből, amely egy szisztematikus kutatás egyik kötete. Szerzője Kurucz Rózsa, a Pécsi Tudományegyetem szekszárdi kara tanára. Az e témakörhöz kapcsolódó affinitása már más munkáiban is megnyilvánult, s autentikus szerzőként tartják számon a művelődés- és neveléstörténészek.
