Új Dunatáj, 2013 (18. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 3-4. szám - 130 ÉVE SZÜLETETT BABITS MIHÁLY - N. Horváth Béla: Szárszó és tanulságai
N. Horváth Béla • Szárszó és tanulságai 69 helyzetértékelését és jóslatát szokás értelmezni. Az előadásokat követő hozzászólásokból is látni, hogy a két szöveg polarizálta az egyébként is polarizált hallgatóságot, illetve hogy Németh László előadása volt nagyobb hatással. Ez teljességgel érthető. Erdei igazságai a tudomány okfejtésével, egzaktságával és steril fogalmazásmódjával szóltak a magyar történelem egymást követő korszakairól, míg Németh László vállaltan szubjektív, egyéni használatú fogalmakkal, kategóriákkal szólt ugyanarról a világról, követve a tudomány rendszerszerű logikáját. Erdei így foglalja össze a az 1867 utáni s két világháború közötti társadalomszerkezet lényegét: „Ez a történelmi alapszerkezet: a történelmi-nemzeti társadalom, ma is mint egységes társadalomszerkezet áll fenn társadalmukban, csakhogy most más fog át egy társadalmat, hanem helyet engedett a később kifejlődött polgári társadalomszerkezetnek”. Nem vitatható a megállapítás igazsága, amint azoké a fejtegetéseké sem, amelyekben Erdei a parasztság társadalmi helyzetéről szól, illetve a polgárságról: „A magyar polgárság nem az a történelmi képződmény, mint a nyugati társadalmaké.” Közhely, mondhatnánk, de igaz. De ki vitathatná el az alábbi Németh László-i ugyanezen korszakról szóló megállapítás érvényességét: „Az a rendszer, amelyben az 1919-i forradalom óta élünk talán még szűkebb, sivárabb, mint a régibb katasztrófákkal ránk szakadok. Habsburg restauráció, császár nélkül: így neveztem el egy régebbi írásomban, s valóban mindezek a nemzetközi elemek, amelyeket a Habsburg birodalom népeiből népei ellen kitenyésztett: arisztokrácia, klérus, nagytőke, nagy fénnyel iktattak vissza tekintélyükbe, éppen csak a császárt nem lehetett visszahozni idegen tilalomra. Míg körülöttünk új nemzeti államok virágzottak föl, mi a régi Habsburg- Monarchia romjait őriztük: épületeink ennek stílusában épültek, történelmünket ennek igazolására fogalmaztuk át, szent istváni gondolat címén tulajdonképpen Mária Terézia birodalmáért vállaltuk a szomszéd népekkel az összeférhetetlenséget.” Kemény szavak ezek egy restaurációs politikáról, amikor is a társadalom szerkezete beletereli egy kényszeres gondolkodásmódba és kultúrpolitikába a nemzet magáról való gondolkodását, önszemléletét és külső megítélését. Ugyanakkor ezek a kemény szavak és megállapítások, miközben minden elemükben igazak, mégiscsak túlzónak, a metaforizációból következően felszínesnek hatnak. Képszerűek, fantáziaépítők, látványrétegeket mozgósítók, és sokkal hatásosabbak, az érzelmeket jobban felszabadítók, mint a szociológia tudományos egzaktságú igazságai, de ebből következően definiálhatatlanok és vitathatók. A Németh László - Erdei gondolatok vitapontjainak egyike a szocializmus kérdése. Igaza van Erdeinek, Németh László és a rá hivatkozók többet használták ezt a fogalmat a konferencián, mint ő, viszont tény, az ő előadásából következtethető
