Új Dunatáj, 2013 (18. évfolyam, 1-4. szám)

2013 / 3-4. szám - 130 ÉVE SZÜLETETT BABITS MIHÁLY - Veres András: "Szeretném , ha szeretnének" Az Ady-kultusz jelentése és jelentősége

50

Új Dunatáj • 2013.3-4. szám

kezett volna be az országcsonkítás. Ezzel hatályon kívül helyezte Ady valamennyi régi konzervatív ellenfelét.

Másik, kisebb hatású, de nem elhanyagolható jelentőségű segítője volt Ady jobboldali elfogadásának Szekfű Gyula Három nemzedéke (1920), amely a trianoni katasztrófához vezető utat kívánta bemutatni. Bár Szekfű „politikailag teljesen analfabéta’-nak nyilvánította Adyt, politikai diskurzusának kitüntetett szereplőjévé emelte, és legnagyobb ellenfelével, Tisza Istvánnal együtt méltatta, mint a hanyatló kor két reprezentatív alakját.18 Tulajdonképpen a magyar hanyatlástörténet érzékeny felismerőjeként, kifejezőjeként és ostorozójaként méltányolta őt.

Szabó Dezső is, Szekfű Gyula is a félreismert próféta szerepét osztotta Adyra, de a politikai jobboldal más-más rétegét szólították meg. Szekfű a nemzeti konzervatívokra volt nagyobb hatással. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter az ő interpretációját követve nyilatkozta Adyról 1924-ben, hogy „igazi tehetség”, és a minisztérium engedélyezte, hogy a költő versei helyet kapjanak az iskolai tankönyvekben. 1928- ban Klebelsberg már egymás mellé állította Vörösmarty és Ady zsenialitását, fél évvel később pedig vezércikkéhez Ady egyik verssorát választotta címnek.19

Szabó Dezső Ady és a maga radikalizmusát hangsúlyozva elérte, hogy az „ifjú szívekben élek” próféciája is teljesüljön. Az 1925-ben alakult Bartha Miklós Társaság csak az első volt a sorban, amely a falu és a nemzet felemelésének programjához Ady harcát választotta példaképnek. Három évvel később a Híd szerkesztője, Balogh Edgár a népi gondolat jegyében kezdeményezett nagyszabású Ady-ünnepséget Budapesten. A májusi rendezvényen részt vettek az utódállamok magyar diákszervezeteinek küldöttei is. A fő szónok Szabó Dezső volt, aki nemcsak programot hirdetett, hanem felesketett tizenkét diák-„apostolt” Ady nevében a saját tanaira. A tanácskozás időpontjára időzítve jelent meg az Ijjú szívekben élek. A magyar fiatalság hitvallása Ady Endre költészetének történelmi tanulságai mellett című röpirat, vagy inkább antológia, melyben Szabó Dezső, Féja Géza, Kodolányi János, Móricz Zsigmond, Juhász Gyula, Kodály Zoltán és mások írásai szerepeltek.

A népi tábor nem volt egységes Ady megítélésében (például Illyés Gyula nem tartozott rajongói közé). De a legtöbben mítoszt építettek alakja köré.

18 Vö. Szekfű Gyula: Három nemzedék és ami utána következik. ÁKV-Maecenas Könyvkiadó, Bp. 1989. 362-377. Szekfű persze nem tett egyenlőségjelet Ady és Tisza - „az anarchia és beteg dekadencia lantosa” és „az erkölcsi rend” „titáni erőfeszítések közt harcoló” „ércalakja” - közé.

19 Az utolsónak említett cikk: Klebelsberg Kunó: Szabad-e Dévénynél betörnöm új idők új dalaival? Pesti Napló, 1929. május 5.