Új Dunatáj, 2013 (18. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 3-4. szám - 130 ÉVE SZÜLETETT BABITS MIHÁLY - Sipos Lajos: Babits Mihály és az "ellenkultúra" képviselői a Tanácsköztársaságban
Sipos Lajos • Babits Mihály és az ellenkultúra képviselői... 27 fogadásának és elfogadhatadanságának dilemmája foglalkoztatta. Egy befejezetlen Nagy Zoltánnak szánt, el nem küldött levélben ezt írta: „[...] a kommunizmus logikája és lírája” hatja át egész valóját, ugyanakkor, neveltetése révén „erős faji érzésű burzsoá”, akinek, bár „az elmélet dicső [mármint a társadalmi, vagyoni egyenlőséget hirdető kommunizmusé], de a módszer fáj [a] kispolgári nyugalomra és rendre áhító lényének”.6 A költőben február 10-én megfogalmazódott ellentétes érzelmek bizonyára éltek március 21-e után is. Nem valószínű, amint azt többen kiérezni vélik Az új Isten című alkotásból, hogy a hónap utolsó tíz napjában Tóth Árpád gondolkodásában a pozitív várakozás a félelem fölébe nőtt. Hihetőbbnek tűnik, hogy a korszak magyar történelmének, az ország sorsát meghatározó nagyhatalmi politikának és a szovjet-orosz aspirációknak valódi céljait és mozgató rugóit nem ismerő költő azt gondolta, amit akkor sokan, hogy az ország feldarabolása, a már megtapasztalható területvesztés, a románok, a szerbek-horvátok-szlovének, valamint a csehszlovákok terület- és önálló állam-éhsége ellen, a párizsi „békecsinálók”7 könyörtelen közömbösségét és a magyar szociálliberális kormányzat „erélytelenség”-ét érzékelve nincs más út. Ebben a lelkiállapotban írta meg köszöntő ódáját. Nem kizárt, hogy a címbe emelt „új Isten”-fogalom ősforrása Nietzschének az Isten halálát dekraláló tézise, esetleg Oláh Gábor 1908-ban megjelent Új Istent keresünk című vagy Dutka Ákos 1918-as Üdvözlégy nép, vagy Pásztor Árpád Új Krisztus című alkotása. De az sem kizárt, hogy Az új Isten egyszerűen szabályos köszöntő vers, gondolaterősítő retorikai formával, a kétszer előforduló „Új isten szól hozzátok, emberek!” és a „Most új isten szól néktek emberek!” mondatismétléssel, az itt megjelenő nyomatékosítással. Az pedig a címben megjelölt természetes poétikai lehetőség, hogy a születő „új Isten” ellenpontjaként felidézett „régi Isten” szakrális keretben, a Biblia metaforáit idéző beszédmódban fogalmazódjon meg. A vers-ötlet elégtelenségét azonban jelzi, hogy a zsidó és a keresztyén vallások fogalom- és hitvilágában ott lévő Teremtő és a négy újszövetségben megjelenő Megváltó Isten egyetlen attribituma sincs jelen az első tizennyolc sorban, a „nem olyan” rész első felében. Csak a verstér és az Istent kísérő tárgyiasságok: „templomok setét hajói”, „tömjén”, „barnult szentképek arany kerete”, „oltárok gyertyái”, „hívők csókjai” jelennek meg. A „nem olyan” rész második felében szövegbe emelt második „régi Isten”, a 19-39. sorban, Ady Endre beszédmódjában szavakba foglalt „Mammon”, „lomha Rém”. 6 Idézi: BAKÓ Endre, Az új Isten. Egy Tóth Árpád- vers értelmezéséhez, Tekintet, 2011/3,133. 7 CARTLEDGE, Bryan, Trianon egy angol szemével i.m., 76.
