Új Dunatáj, 2012 (17. évfolyam, 1-2. szám)
2012 / 1-2. szám - Zságot András: A bánokról
10 Új Dunatáj *2012.1-2. szám Hogy teltek a hónapok, egyre több információ jutott eszembe a bánokról. A bán igazgatási főnököt jelent. A királyi Magyarország déli részeinek elöljárói voltak, például horvát bán. De evvel a tudással nem mertem előhozakodni, úgyis csak lekicsinylő legyintés lett volna a válsz. Úgy látszik, a végletekig kell gyötrődnöm, hogy valami apró eredményt fel tudjak mutatni a bánokról. A betonon aludtam. Kínoztam magamat, bízva abban, hogy a testi sanyargatások lelki emelkedettséghez vezetnek, s a bánokról sokkal többet fogok tudni, mint annak előtte. Mindent elkövetek szabadulásomért, hogy mondjam, mondjam a bánokról a mondatokat. Arra nem tudtam rájönni, miért a bánokról kérdeznek, és miért pont a nyomozóhatóság. Lehet, hogy rossz úton járok, inkább valami bűncselekménnyel kell összefüggésbe hoznom a bánokat, esetleg magamat, akkor nyílik véglegesen börtönöm ajtaja? Majd megkérdezem a századost. Nem is tudom, örültem-e, amikor egy rabtárs érkezett. Bemutatkoztunk egymásnak, aztán napokig nem szóltunk egy szót sem. Én a plafont bámultam és feküdtem. Idegesített Miklós, így hívták, jelenléte.- Miért vagy itt? Kérdezte váratlanul, egy hét elteltével.- A bánokról kérdeznek - válaszoltam.- Engem is - mondta ő.- Ajjaj, és miről beszéltél nekik?- Bánk bánról, arról, hogy a bán igazgatási főnök, a királyi Magyarország déli részeinek elöljárói voltak, például a horvát bán.- Én is szóról szóra ezt mondtam nekik - újságoltam.- De ez kevés.- Kevés. Ezután többet beszélgettünk egymással. Zömmel a bánokról, de közben morgolódtunk is. Más adat azonban nem jutott eszünkbe a bánokról. Mígnem jött egy harmadik rab is hozzánk. Három ágy, három személy, tele lett a mi kis szobácskánk.
