Új Dunatáj, 2011 (16. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 1-2. szám - Farkasné Jakab Eszter: Diszciplínák találkozásában
Farkasné Jakab Eszter • Diszciplínák találkozásában 93 szociálpolitika” időszakában a két világháború között és a második világháborút követően a szocialista szociálpolitika alakítása során megjelent írásai. A szerző bemutatja Csizmadia Andor jogtörténészként is az aktuális társadalompolitikai folyamatokat elemző kutatói szemléletét, a két világháború közötti időszak aktív szociálpolitikusi szerepvállalásait és a rendszerváltás előtt végzett, kevésbé ismert közreműködését a napjainkban is használatos szociálpolitikai kifejezések (pl.: állami szociálpolitika, szociális gondoskodás, szociális munka stb.) meghatározásában. Dr. Adamik Mária.2 tanulmányát olvashatjuk a kötetben másodikként. Maga a cím, „Mit szolgál a segítő szakma?” figyelemfelkeltő, előrevetíti a témakör aktualitását, egyfajta „tükröt” tart a tágan értelmezett szociális szolgáltatások területén segítő szerepben megjelenő szakemberek elé. A bemutatott kutatás fókuszpontjában a jelenlegi segítői gyakorlat torzulásai, problémái állnak, amelyek hozzájárulnak a rendszer, benne és/vagy általa a segítői tevékenység kevésbé hatásos és hatékony voltához. A szerző elgondolkodásra sarkalló gyakorlati példákkal és tartalmas, ámde sajnos egyáltalán nem bevett kutatási módszerrel (amelyben a modellezett kliens-segítő helyzetben maga a kutató a segítséget kérő fél) kapott eredmények mentén támasztja alá mondandóját. A tanulmány maga kritika, ám a pozitív változást, az „önreflexiót” elősegíteni szándékozó kritika megfogalmazása a szociális szférához kapcsolódó segítő szakemberek, de főképp a szociális munkások tevékenységéhez, valamint az ezt alapvetően meghatározó szociálpolitikai alapelvekhez, gyakorlathoz kapcsolódóan. Azt gondolom, hogy a szokottól eltérő szempontok megjelenítése révén a szerző érdekfeszítő gondolataival kétségkívül hozzájárulhat úgy a szociális szakemberek képzésének megújulásához, mint a már gyakorlatban dolgozó szakemberek tevékenységének újra/átértelmezéséhez. „Ki ver, mivel ver, miért ver?” című tanulmányában dr Tóth Olga?, a napjainkban is tabutémának számító családon belüli erőszak témakörében megjelent kutatási eredményeiről számol be. Az 1998-ban készített reprezentatív, ám azóta is aktuális eredményeket mutató kutatás fő kérdésköre a családon belül, a gyermekek és a nők sérelmére elkövetett fizikai erőszak megítélése a nagykorú női népesség körében, valamint a megkérdezettek saját erőszak-tapasztalatainak vizsgálata. Bár a fogalmak (így pl. a verés, a büntetés) definíciója nem kellően pontos, hiszen igencsak tág keretben mozoghat a verés értelmezése is, az egyszeri pofontól egészen a Dr. Adamik Mária szociológus, szociálpolitikus, egyetemi docens. Kutatási területe a jóléti állam és a család, a kistérségi szolgáltatások fejlesztése, a fenntartható fejlődés szociális lehetőségei, valamint a nő-férfi kapcsolatok társadalmi konstrukciója. Dr. Tóth Olga szociológus, főiskolai docens. Kutatási területe a családszociológia, a társadalmi nemek, a családon belüli erőszak, az ifjúság.
