Új Dunatáj, 2011 (16. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 1-2. szám - Boruzs Katalin - Szabó Géza: A limes úttal párhuzamosan futó sáncrendszer nyomai Pannóniában
Boruzs Katalin-Szabó Géza • ...sáncrendszer nyomai Pannóniában 75 a keleti irányból egyre erősödő támadások miatt változik meg. Erre az egyik leglátványosabb bizonyítékot adta kezünkbe a bölcskei Dunában éveken át búvárokkal végzett ásatás. A Bölcskén 1986-tól az első magyarországi tervszerű vízalatti feltáráson megfigyeltek alapján lassan kibontakozó kép után egyértelművé vált, hogy a nógrádverőcei típusú kikötőerődök a folyam mindkét partján, egymással szemben álltak. Eddig minden adat arra mutat, hogy ezeket nem áruk raktározására, hanem a folyó felőli oldalukon nyitott, védett kikötőket mindenekelőtt a határfolyón őrjáratozó hajóknak az átkelés biztonságának növelésére építették: katonai értelemben vett hídfőállások voltak. Építésük a 4. század második harmadára keltezhető, s mint arra már 1996-ban utaltunk, egyben a késő római korban megfigyelhető harcászati-stratégiai változásokon belül a limes helyett a ripa elemeinek megerősödését jelzik. A magyar kutatás álláspontjának elmozdulását mutatja, hogy a témakör összefoglalása 1989-ben még „A római limes Magyarországon” címmel jelent meg, az ezredfordulón pedig már Visy Zsolt is „A ripa Pannonica Magyarországon” cím alatt foglalja össze a kutatás addigi eredményeit. Napjainkban a különböző kiadványokban már szinonimaként használják a két kifejezést. Ez azonban meglehetősen zavaró, hiszen a római határvédelem egymástól sokszor térben és időben is távol álló és merőben eltérő elemei jól mutatják, hogy az egyes stratégiai elemek mennyire változékonyak voltak, milyen szorosan alkalmazkodtak az adott természeti környezethez éppen úgy, mint a pillanatnyi harcászati, politikai helyzethez. Ezért a további kutatások során a római határvédelem elemeit célszerűnek tartjuk egy térben és időben folyamatosan változó rendszerként vizsgálni, a két határvédelmi rendszer elemeit elkülöníteni. Ehhez jó kiindulási alapot jelentett az utóbbi negyedszázad mindennapi múzeumi munkája révén általunk alaposabban megismert megyében, Tolnában rögzített újabb terepi jelenségek, irodalmi adatok áttekintése, újraértékelése. A témakör kutatásában kialakult nézetektől időnként eltérő megfigyeléseink miatt azonban szükséges volt annak tisztázása is, hogy ezek az eltérések csak helyi sajátosságok, vagy Pannónia területén általánosan megfigyelhetőek. Ezért szinte az egész pannóniai határszakasz - lehetőleg különböző időpontokban készült - műholdfelvételeit átnéztük, s több helyen a terepen is azonosítottuk a képeken látható jelenségeket. Terepmunkánk során többször találkoztunk a limes út pontosított nyomvonalának keleti oldalán futó mesterséges töltéssel, melynek kora, rendeltetése leletek hiányában nehezen határozható meg. Megfigyeléseink alapján a két mesterséges töltés építésmódjából következő jellegzetes világos-sötét-világos sáv a felvételeken és a terepen is olyan mértékben követi egymást, hogy az legalább részbeni egyidejű használatukra utal. A metszetükben megfigyelhető eltérések mellett egykorúságuk is a két töltés alapvetően
