Új Dunatáj, 2011 (16. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 1-2. szám - Árpás Károly: A Margit-értelmezés körei
Árpás Károly • A Margit-értelmezési körei 53 ge) azzal a nővel találkozunk, aki az alkotóművész ideális társa: gyakorlatias, eligazodik minden világrend ügyeiben, megteremti a hétköznapi és az alkotói lét kereteit, ráadásul értő hallgatója, olvasója és társa a Mesternek. Baka elbeszélője hajlandó elrontott életének minden ős-okát megtalálni abban, hogy harmadikos gimnazista-egóját nem hallgatta meg az elsős gimnazista leány. Ugyanakkor a Margit névre Bulgakovtól (és Koleszár Bélától) függetlenül fölidéződik a Faust-történet is. Gretchen olyan fiatal, tapasztalatlan lánygyermek, aki nem is lenne képes a bulgakovi nő szerepére, ám a megfiatalodott Faust benne látja minden, életéből korábban hiányzott női tulajdonság megtestesülését. Ez a Margit közelebb áll Baka szereplőjéhez. Érdemes elidőznünk a Faustnál, hiszen Bulgakov is kapcsolódik hozzá. Nem tudom, Baka milyen mélységig tanulmányozta ezt a kultúra-egységet, magam is utána jártam a téma feldolgozóinak9. A Faust-történet lényegét így lehetne meghatározni: a világ megismerhetetlenségét fölismerő, ebbe a tudatba megőrülni nem akaró ember elfogadja a kísértés kihívását. Először az elszalasztott fiatalság életörömeit hajszolná - az öregemberi tudatállapot másféle világképe alapján szükségszerűen tönkretéve azokat, majd a hatalom és/vagy az újrajárt tudás életlehetőségeiben rejlő csapdákban bukik el. Hogy a történet végére eljut-e az önmegváltás esélyéig, az már a feldolgozó személyes megoldása. Vajon Baka története hogyan felel meg a „Faust-hipertext”-nek? Az elbeszélő megfogalmazza a fausti kérdést: mi az értelme az eddig megtett életútnak? van-e értelme egyáltalán a jelenben és a jövőben? Más kérdés, hogy a sikertelen „befuccsolt költő-önjelölt, gádásosságát nőgyűlölettel álcázó onanista” könyvtáros (78. o.) bár csak harminchárom éves, mégis eljutott arra a síkra, amelyen a megöregedett Faust botorkál. (A Faust-idézetekkel, -evokációkkal és -reminiszcenciákkal nincs mit kezdeni, ezek tulajdonképpen az olvasó beavatását megkönnyítő kellékek.) A megkísértés Bakánál is sikeres, de az alku tárgya kicsinyes: szó sincs a „boldog pillanat”-ról vagy a sikeres pályáról! Csupán egyetlen, a sorsot meghatározónak vélt utazás (és találkozás) lehetőségéről van szó - s ez minden ellenére megemeli Baka történetét. Ki bukik el a Baka-alkotás kísértésében? A megkísértett könyvtáros-elbeszélő? Margit, a disszidens lánya? Margit anyja, aki elválik, mert a társadalmi-politikai nyomást nem tudná vállalni? Ilona, a feleség, aki nem akarja együtt járni választott társával az általános leépülés útját? A munkatársnő, a szingli Márta, aki azt hiszi, ezzel a döntésével kikapaszkodhat a magányból? Gábor, a hamis orvosi igazolást gyártó barát, aki nyújthatna életre valóbb segítséget is? A megfeleltetés elkanyarodik a Faust-témától. Baka emberei rontott világban élnek, amelyben csak a megnevezetlenségében is fenyegető főnökség érzi jól magát, meg ennek
