Új Dunatáj, 2011 (16. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 4. szám - Kaczián János: Amiről a szekszárdi temetők mesélnek
78 Új Dunatáj • 2011. december a héttagú család már csak egyetlen túlélőjétől, az utolsóként Bécsben elhunyt Augusz Ilonától. Ha már felidéztük a család híresebbjének, Tolna vármegye alispánja és Liszt Ferenc legközelebbi barátja, Augusz Antal Il-nek (1807-1878.) emlékét, tegyük hozzá a történethez, hogy ő apjával, id. Augusz Antallal (kb. 1778-1834) és fiával, a legifjabb Antal III-mal (1854-1878) közös sírban nyugszik a szekszárdi belvárosi római katolikus templom sírkamrájában. Baka Istvánnak (1948-1995), a szekszárdi születésű, tragikusan korán elhunyt költőnek a város által adományozott díszsírhelyen állított méltó emléket Farkas Pál szobrászművész. Czencz János festőművész (1885-1960) több szállal kötődött a városhoz. A világháború után a közeli Bátán talált nyugalmas helyet munkájához, három alkalommal volt gyűjteményes kiállítása Szekszárdon (1955, 1968, 1986) és itt fejezte be alkotó életét. A temető egyik legszebb szobra, barátja és pályatársa, Pásztor János alkotása díszíti nyughelyét. Csányi László (1922-1994) író, újságíró évtizedekig volt meghatározó alakja a megye irodalmi életének. Síremléke szintén Farkas Pál műve. Csengey Dénes (1953-1991) írónak és rendszerváltó politikusnak is Szekszárd a szülővárosa. Hamvainak urnája csendben húzódik meg legközelebbi szerettei, szülei mellett. A Debulay család obeliszkjén a legkorábbi évszám 1792-1882. A francia származású iparos família jeles közéleti személyiségeket adott a városnak. A keresztségben Antal-nevet kapottak sorában külön is emlékezzünk meg Antal III-ról (1906-1986), aki helytörténeti adatgyűjtőként készített fontos összefoglalót Szekszárd régi temetőiről. Híres szekszárdi famíliára, a Dicenty-családra emlékeztet az a fekete márvány obeliszk, amely az orvos, ’48-as huszár főhadnagy Pál (1824-1897) és az építész László (1867-1962) nevét örökítette meg. Rokoni kapcsolatukat egy másik híres helyi családdal Dicenty Gyula felesége, Geiger Paula neve jelzi a síremléken. Garay János költő szüleinek nyughelye feltűnés nélkül húzódik meg a fák árnyékában. Id. Garayjános városi közgyám (1777-1861) és felesége, Walter Zsuzsanna (1788— 1864) is túlélték költő fiúkat. A védelemre és felújításra váró kis sírkert megkopott emlékköve a költő három testvérének - Gizella, Imre és Franciskának - is nyughelye. Megmentésre várnak a szülők sírján valamikor még olvasható sorok: Ötven évet együtt töltött hű párt föd e sír itt, És e szerény emléket gyermeki hála tévé rá. Míg föl támad a hű pár, béke lebegjen e síron!
