Új Dunatáj, 2011 (16. évfolyam, 1-4. szám)

2011 / 4. szám - Csekő Ernő: Szekszárd házai és háztulajdonosai a 19.század közepétől az 1920-as évekig

58

Új Dunatáj »2011. december

hátsó telekszomszéd is volt.31 Adler házai közül a legértékesebb mindent kizárólag a Sét és a Budai utca sarkán 1889-1890 táján emelt épület volt, amelyik egyébként a város első kétemeletes (magán)háza volt.

Az adattára vonatkozó főbb formai és tartalmi kérdések

Az előadásom vége felé tartva felvázolnám azokat a kérdéseket, amelyek az adattár munkálatai, illetve szerkesztése során feltételezhetően majd előkerülnek. Természetesen ezeket ehelyütt csak elnagyoltan, szinte címszó szintjén ismertetem, hiszen a munkák megindítása előtt mindezen kérdések elmélyültebb kifejtésére, illetve lehetőség szerint többek szakmai eszmecseréjére úgy is szükség van még.

1. Az ADATTÁR MELLÉKLETEKÉNT térképek KÖZLÉSE. Ennek részeként az ismert korabeli térképek közlése mellett, az adattár használóinak az egykori Szekszárd topográfiájában, utcahálózatában való eligazodását megkönnyítendő, a mai viszonyokkal megfeleltetett térkép megszerkesztése is szükséges. Az utóbbi esetben ezt szöveges leírással, vagy jelkulcsos feloldással is meglehet támogatni.

2. Utcanyitások, az utcanevek változása. A város terjeszkedésével újabb területek kerültek beépítésre, így új utcák nyitása történt az adattár által átölelt időszakban is. E térbeli változás térképen történő bemutatása mellett a kötet szerkesztése során törekedni kell, hogy a háztelkek adatsorainak utcák szerinti közlésénél az áttekinthetőséget ez negatívan ne befolyásolja.

3. AZ ADATOK KÖZLÉSÉT AZ 1923-BAN ÉLETBE LÉPTETETT UTCA- ÉS HÁZ- számbeosztás szerint tervezem, legalábbis a jelen állás szerint. A felső időhatár 1940- es évek felé való esetleges kitolása esetén azonban ez módosulhat.

4. TELEKEGYBENYITÁSOK, telekmegosztások. A telekmegosztások, illetve telekegyesítések, amelyek eredményeként új háztelkek keletkeztek, vagy épp szűntek meg, a közlés tekintetében megint csak szerkesztési problémákat vetnek fel. Thirring Gusztáv Sopronra elkészített adattára a telekegyesítések esetében többféleképpen jár el. Van, amikor a megszüntetett telkek adatait külön rendezve adja meg, de van arra is példa, hogy ezt együtt teszi.

31 Geiger Gyula hosszú, két évtizedig tartó rossz viszonyt ápolt Boda Vilmossal, a Tolnamegyei Közlöny szerkesztőjével, aki a korszakban Szekszárd országgyűlési képviselője volt. Boda jobb keze, függedenségi párttársa, Adler N. János volt. Kettejüknek nagy szerepe volt abban, hogy Geiger Gyula teljesen elbukva, 1901-ben szinte elbujdokolva távozott el a városból a fővárosba. A részletekről ld. Csekő Ernő: A helyi politikai és társadalmi elit a századvégen Geiger Gyula szekszárdi ügyvéd és lapszerkesztő korabeli írásaiban. In: A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve XXXII. (2010.) 539-586.